Nem kevés túlzással, amíg a magyarok fellázadtak az orosz elnyomás ellen 1956-ban, addig Hollywood elkészítette történetének egyik „legklasszikusabb” sci-fijét, melyben feltűnt a szemtelenül fiatal Leslie Nielsen (a későbbi Drebin hadnagy á la Csupasz pisztoly), na meg Robby, a robot, „aki” azóta is előkelő helyet foglal el az Álomgyár géphősei között. Az ’50-es évek tipikus alkotása a Tiltott bolygó, amely olyan „űr”-filmeket inspirált, mint a Star Trek, a Csillagok háborúja vagy az Alien.
Ebben az írásban megpróbálom a történet elemzése után bemutatni, hogyan kapcsolódik egymásba, Ingmar Bergman – A nap vége című filmjének három narratív síkja, az álom, az emlékezés és a jelen egybecsúszó, néhol már szürreálisan ható rétegei.
Többször is írtam már filmekről, melyeknek valamilyen rákbetegség a témája – 50/50, Lány kilenc parókával, A forrás, Mielőtt meghaltam -, és most itt a legújabb, amely John Green regénye alapján készült. A 2012-ben megjelent könyvre igen hamar lecsaptak az Álomgyár filmes moguljai, hiszen a fő konfliktus szinte „örökérvényűen” aktuális, van benne egy erős szerelmi szál, szimpatikusak a főszereplők, akad néhány kedves poén, és persze gondolatokat fogalmaz meg a legyőzhetetlen emberről, az élettel szemben folytatott harcáról stb. Tökéletes forrás tehát egy nagy népszerűségre számítható mozihoz. A valóság azonban nem ennyire rózsás.
Miyazaki Hayao mester mára már a japán animés körökben igazi sógunnak számít, hiszen az keze alól rossz nem kerül a filmvászonra. Olyan nagy és emlékezetes produkciókat köszönhetünk neki, mint A vadon hercegnője, Nauszika – a szél harcosai vagy éppen A vándorló palota. A vasárnap az utolsó lehetőség a kikapcsolódásra, úgyhogy mindenki figyelmébe szeretném ajánlani (nem csak azoknak, akik még nem látták) e heti filmünket, a Chihiro szellemországban-t.
Hajszálpontosan öt hónapra a 9. Doktor (Christopher Eccleston) búcsúja után egy alig hét perces Children in Need mini-epizódban mutatkozott be David Tennant. Noha az első etap végén megjelent pár percre, a kinézetén kívül semmit nem tudtunk meg róla. De ez így is van rendjén. Fent kell tartani az érdeklődést: mit hozhat egy új Doktor? Nos, David Tennant a sorozat rajongói által az egyik legjobban favorizált Doktor Tom Baker és Matt Smith mellett. Véletlen lenne? Tévedhet ennyi ember?
Figyelem! Gyorstalpaló lévén a szöveg spoilereket tartalmazhat!
A spanyol rendező, Gabe Ibáñez ezután a film után megvetheti a lábát Hollywoodban, akárcsak a dél-afrikai Neill Bloomkamp (District 9, Elysium). A látványosnak ígérkező sci-fiben az Antonio Banderas által játszott biztosítási ügynök egy robotátalakítási ügyben vizsgálódik, melynek kimenetele az egész emberiségre hatással lehet. Első ránézésre nem sok újdonsággal kecsegtet a film, hiszen a robotika törvényeivel a kitalálója, Asimov is rengeteget foglalkozott írásaiban. Ennek ellenére a film felkúszott a várólistám tetejére, bizonyára lesz min gondolkodni a mozi után. Habár magyarországi bemutatóról egyelőre nincs hír. Poszter és előzetes a tovább mögött.
Ezt a címet le kéne védetnem, hogy mire hazánkba is eljut a sorozat, majd tudjak ujjal mutogatni, hogy én már kitaláltam egyet. Bevallom az őszi szitkom kínálatból csak egy maradt meg az emlékezetemben, ez pedig jelen írás tárgya, az A to Z. A sorozat pilotját az NBC hivatalosan is elérhetővé tette, mi pedig kaptunk az alkalmon és beszámolunk nektek róla. A tavasszal kiadott előzetes az Így jártam anyátokkalhoz hasonló romantikus komédiát ígért, melyre a főszereplő, Cristin Milioti személye is ráerősített. De nem ez az egyetlen, ami miatt Ted Mosbyék története juthat az eszünkbe.
Az ún. Patterson–Gimlin-film egy állítólagos nagylábúról (bigfoot) készül amatőr felvétel, amit 1967. október 20-án rögzített kamerájával Roger Patterson és Robert Gimlin egy észak-kaliforniai erdei folyónál. A filmen egy két lábon járó, szőrös, emberszabású lény halad a fák felé, miközben egyszer visszanéz a válla fölött. Egyesek szemében a felvétel egyértelmű bizonyíték arra, hogy az észak-amerikai hegyek között máig felfedezetlen élőlények rejtőznek, míg mások azon a véleményen vannak, hogy a film hamisítvány. Az évtizedek során mindkét tábor hívei tudományos és kevésbé racionális hipotéziseket is megfogalmaztak pro és kontra, ám egyértelmű bizonyítékot azóta sem találtak a „teremtmény” létezésére – de az ellenkezőjére sem.
A Rendőrakadémia-sorozat Zedje, azaz Bobcat Goldthwait found footage-thrillert rendezett, melynek témája az amerikai erdei ember, vagyis a nagylábú (bigfoot).
_poster.jpg)
A menekülő szerelem nem a sötét filmek találmánya, a filmtörténetben már megjelent Griffith 1919-ben kiadott, A Skarlát Napok című westernjében, de ezzel nem minden filmtörténész ért egyet, ezért mindenképpen meg kell említeni Fritz Lang 1937-es Csak Egyszer élsz című klasszikusát, innen datálható legkésőbb a ciklus kezdete.
2014. 08. 12-én kaliforniai házában holtan találták Robin Williamst. Sokáig kokain- és alkoholproblémával küzdött, halálhíre sokkolta az egész világot, de legfőképpen, hogy saját kezével vetett véget az életének. Egy azonban biztos, nincs olyan ember, és leginkább lelkes filmnéző, akinek ne jutna eszébe egy-egy olyan film, amiről örökké megmarad emlékezetében az Oscar-díjas színész.
A Holt költők társasága 1989-ban látott napvilágot Peter Weir rendezésében, a forgatókönyv Tom Schulman munkáját dicséri. Díjak tekintetében azonban elmaradt az elvárt reményektől, bár a legjobb eredeti forgatókönyvért járó filmakadémiai elismerést így is sikerült bezsebelnie az írónak, de a rendező és Williams is díj nélkül távozott aznap este. Öröm az ürömben, a BAFTA zsűrije mégis a legjobb filmnek választotta meg 1990-ben.
