A magyar könyvpiacon vannak bizonyos kényes dolgok, amikről senki sem szeret igazán beszélni. Pedig nem ártana, mert ezek mind olyan dolgok, amik eléggé visszafogják a magyar könyvpiac fejlődését, de úgy kb minden tekintetben. Ezt pedig most azért is hozom fel, mert éppenséggel a jelenlegi cikk alanyául szolgáló könyv esetében is belefutottam egy ilyen dologba, amiről úgy gondolom mindenképpen muszáj beszélni, így túl a kritikán kívül is.
Amikor Kevin Eastman és Peter Laird papírra vetették az első Tini Nindzsa Teknőcök képregényüket, valószínűleg meg sem fordult a fejükben, hogy egy sok milliárd dolláros franchise-t indítanak útnak, amihez játékfigurák, videojátékok, továbbá filmek és rajzfilmek fognak tartozni. A mozivásznakra viszont szinte mindig csak élőszereplős formában jutottak el a teknőcök, így éppen ideje volt már egy újabb animációs feldolgozásnak. Az előzetes információk biztatóak voltak a projektről: a rendező, Jeff Rowe korábban olyan sikeres sorozatokon és filmeken dolgozott, mint a Gravity Falls és A Mitchellék a gépek ellen, a forgatókönyvíró és producer Seth Rogen pedig bevallottan óriási rajongója a Tini Nindzsa Teknőcöknek. De vajon ennyi elég lesz-e ahhoz, hogy a Mutáns káosz a nézők szívébe is belopja magát?
Horrorok terén 2023 eddig keveset mutatott – hiányoztak az eredeti forgatókönyvön alapuló, frissnek ható, erőteljes műfaji filmek a mozivásznakról (és a streaming-platformokról). Hogy egy példát említsek, a Blumhouse idei első nagy dobása, a M3GAN teljes joggal fog idővel feledésbe merülni. Kár, hogy a Barbenheimer-láz közepette kevesebb figyelem hárul más művekre, ugyanis a Beszélj hozzám! maradéktalanul megfelel az általam megnevezett ismérveknek, és érdemes róla beszélni. Már csak az okból is, hogy rendezőpárosa, Danny és Michael Philippou része annak az újhullámos horrorfilmes generációnak, akik a közösségi média platformokról léptek be a filmkészítés világába.
Van valami perverziója Hollywoodnak, amiben sokszor valamilyen természetellenesen viselkedő vadállatot, általában többnyire egy cápát szabadít az emberekre. Pedig valójában a cápák egyáltalán nem annyira veszélyesek, mint amilyenek beállítják őket. Speciel kutyák és a vízilóvak sokkal több embert ölnek, mint a cápák. Sőt, az oly sokszor használt Nagy Fehércápa sem annyira agresszív, mint amilyenek bemutatják. Vagy legalábbis vannak annál sokkal agresszívebb cápafajok. Aztán persze valamikor a kétezres évek elején Hollywood felfedezte magának az Óriás Őscápát, az úgynevezett MEGalodont és így sorra elkezdték gyártani a különböző óriáscápás tartalmakat. Ezek közül a legismertebb a 2018-as MEG, az őscápa, ami egyébként eredetileg egy hét részes könyvsorozat. Szóval a kellő alapanyag birtokában várható volt, hogy jönnek majd a további MEG-filmek, amelyeknek a következő fejezete a jelenlegi, vagyis a 2023-as MEG 2, az árok című alkotás.
Christopher Nolan filmje, az Oppenheimer a rendezőgéniusztól megszokott, minőségi mozi. De vajon mennyire tekinthető hitelesnek történelmi szempontból? Tényleg létezik az atomcsapás indítására szolgáló „nagy piros gomb”? Mi igaz és mi nem a nukleáris fenyegetésről szóló alkotásokból? Az emberiség talán egyik legnagyobb tudományos vállalkozását, az atombomba előállítását célzó Manhattan-tervet és a mögötte álló elmét bemutató filmet Speck Gyulával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával elemezzük.
Az Assassin’s Creed Valhalla egy erősen megosztó játék. Igazából csakúgy, mint az RPG-éra korábbi részei, az Origins és az Odyssey. Van aki imádja őket, van aki rühelli. Én valahol középen helyezkedek el a kérdésben, hiszen bár vannak az új epizódoknak előnyei, de sajnos legalább ugyanakkora hátrányai is. Névlegesen, hogy teljesen elvesztették az AC jellegüket. De az alapjátékok körüli viták soha nem állították meg a Ubisoftot, hogy a sztorit kiegészítő, vagy épp folytató DLC-ket pumpáljon ki magából. A Wrath of the Druids-ról már volt szó. Ezúttal a The Siege of Paris-t vesszük górcső alá.
Ha megkérdezzük az olvasó embereket, kitől és mit olvasnak szívesen, szinte kivétel nélkül mindenki azt fogja mondani: valamelyik felkapott külföldi író bármelyik, vagy éppen a legújabb regényét. Ami egyébként szomorú dolog, hiszen itthon is számtalan jó szerzőnk van. Ismertebbek, kevésbé ismertek, vagy éppen elsőkönyves szerzők. De a mieink, és méltatlanul mellőzzük őket. Csak azért gondoljuk jobbnak őket, mert már világ szinten ismertek. Pedig a hazai sem gyengébb. Csak hát a berögzült előítéletek.
Több mint négy évvel az első évad bemutatója után visszatér a Good Omens egy vidám második évaddal, amely a szereplők barátságos kölcsönhatásaira és egy angyal és démon furcsa évezredes kapcsolatára épülő mókás utazásra fókuszál. A cselekmény háttérbe szorul a Menny és Pokol felszabadult találkozásával, Michael Sheen angyala, Aziraphale és David Tennant mogorva démona, Crowley hatására ebben a hat epizódos sorozatban.
(tovább…)Eltelt egy hónap, ami azt jelenti, hogy szembesülhetünk a Vaják 3. évadának befejezésével. Az első etap 5 részben tálalta Andrzej Sapkowski pentalógiájának második könyvét, A megvetés idejét. Július 27-én pedig a maradék 3 rész lezárja az évadot, és megágyaz a folytatásnak. Az évad lezárása olyan ütősre sikerült, amire én azt mondom: „Na végre, így kell ezt csinálni!”
Minden nap hallani újabb és újabb elméleteket, mikor is következik be az apokalipszis. Vagy éppen mikor kellett volna eljönnie. Népek, vallások, tudósok és átlag emberek – mindent és mindenkit foglalkoztat ez a téma. Igaz, már egy párat túléltünk, de vannak még előttünk megpróbáltatások a jóslatok szerint. De hogy ezekből melyik lehet valóságos? Majd az idő eldönti – vagy a mindent átható erők lejátszák egymás között.
