Gondolkoztál már valaha azon, milyen lenne találkozni az idősebb éneddel? Szembesülni annak életével, sikereivel és kudarcaival? Mit kérdeznél meg tőle, esetleg milyen tanácsokat kérnél tőle? És mindez fordítva: felnőttként milyen érzés lenne szembesülnöd egykori önmagaddal, egykori vágyakkal, tervekkel, ambíciókkal? Inspirál vagy egzisztenciális válságba taszít?
Ugyan már majdnem fél éve kint van a Horizon Forbidden West, az ekkora kaliberű játékok véleményem szerint megérdemli, hogy egy teljes végigjátszás alapján – ne pár óra játék után – kapjanak végső ítéletet. Nézzük, hogy szerepel a Zero Dawn folytatása!
Érdekes belegondolni, hogy az ember olykor mi alapján választ könyvet, vagy úgy általában véve bármilyen általa fogyasztani kívánt tartalmat, de a rend kedvéért maradjunk csak a könyveknél. Persze sok esetben az olyan általános dolgok, mint a borító, a cím vagy éppenséggel maga a beígért történet az, ami felkelti a leendő olvasó/fogyasztó figyelmét. Azonban olykor az is elő szokott fordulni, hogy az illető valamilyen személyes kapcsolatban áll, vagy legalábbis valahonnan ismeri azt a bizonyos szerzőt és emiatt mutat a szükségesnél olykor talán valamivel nagyobb érdeklődést is annak alkotása iránt. Márpedig nem titok, hogy a jelenlegi cikk alapjául szolgáló alkotás részben azért is keltette fel az érdeklődésemet, mert valamennyire ismerem a szerzőjét. Habár tény, hogy ilyen téren korábban volt már rossz tapasztalatom, de erről talán majd máskor.
Kim Stanley Robinson mert nagyot álmodni, és elmesélte nekünk, milyen lesz az életünk a jövő században, ha így folytatunk mindent tovább. Alapvetően is rengeteget foglalkozunk a klímaváltozással, folyamatos klímastratégiákat láthatunk, mégsem vesszük elég komolyan az intő jeleket. Egészen addig, amíg nem találjuk ott magunkat, hogy minket is elárasztanak a tengerek. Amikor majd áradás hullámokkal kell szembenézni, és az egész addig megszokott életünket a feje tetejére állítja a víz, akkor már késő lesz megbánni. Pedig a változás előszelével nap mint nap szembenézünk, hiszen mindannyiunkat megviselnek a naponta változó frontok, a megbolondult időjárás.
2019 év vége felé Martin Scorsese úgy nyilatkozott a Marvel filmekről, hogy (kissé gyérül idézve) azok nem nevezhetők filmnek, sokkal inkább hasonlítanak afféle vidámparkokhoz. Hajszálpontosan ez jutott nekem is eszembe a Netflix égisze alatt készülő produkciókról, miközben néztem A szürke embert, amelyben Ryan Gosling épp annyira lelkes, mint én, amikor a számlákat kell befizetnem.
Az oldal szerzőinek több nagy szenvedélye is van, de az első ötben a sorozatok és a könyvek biztos benne vannak. Persze, olykor ez a kettő nem is áll egymástól olyan messze. Ideje megvizsgálnunk egy klasszikus sorozatot, ahol a kettő kéz a kézben jár. A Gyilkos sorokat aligha kell bemutatni bárkinek, de Jessica Fletcher története és történetei sokkal többet rejtenek, mint egy televíziós sorozat.
2022-ben végre sokszori eltolás után megjelent az 7. számozott Gran Turismo epizód a Polyphony Digital csapatától a Sony PS4 és PS5ös konzoljaira. Nem kevesebb, mint 5 év telt el a Gran Turismo Sport kiadása óta, viszont már 9 éve, hogy megjelent az utolsó számozott epizód. Be kell vallanom, sose rajongtam a GT-ért, mindig is a Forzához húzott a szívem, a 6-ot egyenesen utáltam, viszont a GTS egész szórakoztatóra sikeredett, így gondoltam miért ne adnám meg neki az esélyt, hátha ez most megtetszik.
Füstös, alkoholgőzben úszó kocsmák és villódzó neonfények. Kétes hátterű informátorok, dupla szálra felfűzött, jól átgondolt átverés, korrupt zsaruk és egy könnyűnek korántsem nevezhető apai örökség. Valahogy így lehetne felvázolni a remekül megkreált krimi berkeiben járatos Ed Brubaker és Sean Phillips jelenleg tárgyalt munkáját, amely az Alvilág széria első futamaként látta meg a napvilágot. De az életérzés megtapasztalásának érdekében lépjünk közelebb a bárpulthoz és kérjünk még egy kört az Undertow kínálatából.
A Marvel filmes univerzuma a Pókember: Idegenbennel záruló Végtelen Saga óta próbál új vizekre evezni. Kezdve azzal, hogy a Disney+ debütálása óta a Negyedik Fázis már nem csak filmes univerzum, a mozifilmek és a streamingre érkező sorozatok kiegészítik egymást. Két új direkció van érvényben, ahogy az a Ms. Marvel esetében is egyértelműen látszik. Egyrészt Feige vezetésével a stúdió sokkal nagyobb figyelmet szentel a diverzitásnak, legyen szó nemi, etnikai, vallási, kulturális vagy egyéb identitásbeli sokszínűségről, a színészi, írói és rendezői oldalt egyaránt beleértve. Másrészt a rendezők és a showrunnerek nagyobb kreatív szabadságot kapnak, ami főleg a formai, mintsem tartalmi szempontból figyelhető meg. A Ms. Marvel jelmezét magára öltő Kamala Khan (Iman Vellani) kalandjai prezentálják talán az eddigi legeklatánsabban a „Feige-doktrína” által megszabott irányvonalt.
A hazugság tézisei Moskát Anita első önálló novelláskötete, amely idén jelent meg a Gabo kiadó gondozásában. Az írónő novelláival már korábban is találkozhattunk számos antológiában, vagy online magazinban. Ez a kötet a már megjelent novellák mellett számos újat, illetve egy kisregényt, a Szerződési szabadságot is tartalmazza. Szerencsére a kötet nagy figyelmet kap, több szépirodalmi portál is jelentkezett ajánlóval, illetve számos könyves vlog foglalkozott vele.
A Zsoldos Péter-díjas írónő nemrég osztotta meg a közösségi oldalán, hogy a következő hat hónapban Veres Attilával felváltva havonta jelentkeznek majd új novellával a Könyves Magazin felületén. Egy biztos, idén is lesz mit olvasni!
