Egyik napon globális szupersztár és önjelölt hős, mire észbe kapunk már leszállt a Holdra és titkos ügynökként dolgozik maga a Király. Így tengeti a mindennapjait Elvis Presley a Netflix vadonatúj sorozatában, az Agent Elvisben. Hogy milyen is lett a kivitelezés, kritikámból kiderül.
Nézőként ki vagyunk éhezve a jó előzménytörténetekre. Tűkön ülve vártuk, mit tud majd mutatni A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi, vagy épp a Sárkányok háza. A siker nem is maradt el. Kevesebb visszhangot és memet kaptak ugyan, mint az eredeti történetek, mégis méltán az elődök nyomdokaiba léptek. A Netflix is igyekezett megörvendeztetni a Vaják saga szerelmeseit egy, a saga cselekményeit megelőző történéseket bemutató minisorozattal. A Vaják: A vér eredete azonban sajnos több sebből is „vérzik”.
Az Addams Family és Tim Burton rajongói már régóta boronálják össze a különc családot a különc rendezővel. A groteszk látásmódjával, filmjei semmi mással össze nem hasonlítható vizualitásával, a sötét fantasykről és kísértethistóriákról elhíresült Burton arra teremtetett, hogy egyszer bemutassa a saját interpretációját a galád családról – természetesen, hisz egész karrierje fehérre mázolt arcú és karikás szemű kitaszítottakról szólt. Rajongói körökben ráadásul évek óta kedvenc színészeit is előszeretettel kasztingolják egy Addams Family-filmbe, Johnny Depp Gomezként és Eva Green Morticiaként való ábrázolása gyakran visszatér különböző filmes fórumokon. Végül a Netflix jóvoltából a legújabb feldolgozás nem film, hanem sorozat formájában érkezett, és nem az egész családra, hanem kizárólag Wednesday-re tette a fókuszt, Tim Burton pedig a nyolc részes évad első négy részében rendezőként vállalt szerepet.
A Kerberos nevű hajó útnak indult Amerikába az Úr 1899-es évében, tele utasokkal, akik az új élet reményében váltottak jegyet, de reményeik szertefoszlani látszanak, ahogy a négy hónapja eltűnt Prometheus titokzatos üzeneteket küld nekik. A hajó letér útjáról és a misztikus események ezzel kezdetét veszik.
Egyre gyakrabban száll le a köd az utcákra és hullanak a megsárgult falevelek. Sült gesztenye és tök illatát hozza a hűs őszi szellő, mécsesek pislákolnak a néma sírokon. Kezünk egyszerre fáj a fagytól és az égető hőtől, mert hiába gyújtottunk már számtalanszor mécsest, az ember akkor is ember marad, és el-elcsesz dolgokat. Olyan meghitt ez a csend, csak az árnyékban mocorog valami. Érezzük, hogy figyelnek. A gesztenyét és a tököt poshadt víz és vér szaga váltja fel, a szél elfújta a gyertyákat, és már készülünk is a jumpscare-re. Bizony egyre inkább válik a Halloween és a Spooktober itthon is kultúránk részévé, ami a horror műfaj kedvelőinek valóságos csemege, akárcsak Guillermo del Toro Rémségek tára című történetcsokra, ami idén nálam elvitte a prímet.
A teutoburgi csatában Róma megsemmisítő vereséget szenvedett a germánoktól. Látszólag. Romulus népe azonban csak az alkalomra vár, hogy megbosszulja legiói elvesztését. Armenius és társainak kalandjai folytatódnak a Barbárokmásodik évadában, ám a Netflix (sajnos) nem maradt hűtlen az őt körülvevő negatív előítéletekhez.
Sok olyan alkotás van, amelyet a kelleténél jóval tovább szoktak nyújtani. Persze sokszor nehéz meghatározni azt, hogy egy alkotás meddig tartson. Valamint olykor rajongói nyomásra is folytathatnak valamit. Viszont amíg az adott alkotásban érdemi tartalom van, addig olyan különösebben nagy baj nem lehet. Valami hasonló a helyzet a Cobra Kai című sorozattal is, ami ugyan még mindig kellően érdekes és izgalmas tud lenni. Azonban már kissé látszódik, hogy az ötlet, ami miatt eredetileg létrejött kezd kifulladni. Mivel korábban már két cikk is készült erről az alkotásról, így az abban foglaltakra most külön nem térnék ki. Aki esetleg kíváncsi rá vagy csak szeretne egy teljesebb képet kapni erről a sorozatról, az az alábbi linken megteheti, itt és itt.
Emberek vagyunk és természetünknél fogva kíváncsiak. Már időtlen idők óta próbálunk a minket körülvevő – sok ízben egyébként megmagyarázhatatlan – dolgokra ésszerű választ találni. Akár a filozófiáról vagy különböző vallások és népek gesztáiról, mítoszairól és mondavilágárol beszélünk, sokszor találjuk szembe magunkat olyan válaszokkal, amelyekre élő ember, tapasztalati alapon még nem jött rá. Hogyan keletkezett világunk? Mi vár ránk az élet után? Miért álmodunk? Ezekre a kérdésekre kínál választ a sok másik iromány mellet Neil GaimanSandmanje. Kritikámból megtudhatják, hogy valójában mennyire sikerült az eredeti gondolatmenetet a Netflix adaptációjának megőriznie. Természetesen nem szeretnék spoilerezni, így a történetet csak nagy vonalakban említem.
Több, mint egy hónapot kellett várni a Stranger Things 4. évadánakutolsó két részére, ami nem meglepő módon irtózatosan berúgta az ajtót a Netflixnél. A premier láz okozta rohamban az oldal össze is omlott, és mint kiderült, a tengerentúlon fél kézzel lenyomta Obi-Wan Kenobit (nem meglepő módon). Az évad kettébontása a Netflix gazdasági helyzetét tekintve érthető, ráadásul Dufferék kiemelték, hogy kreatív okok állnak a halasztás hátterében és az utóbbi egy hónapban még bőven zajlottak az utómunkák a sorozat háza táján.
Felmerül azonban a kérdés, hogy nem vállaltak-e túl nagy kockázatot azzal, hogy hetekig hagyták elburjánzani a különböző nézői teóriákat és a felsrófolt elvárások nem ütnek-e vissza az utolsó két részre. Az alábbiakban igyekszem elkerülni a spoilereket, de abból kifolyólag, hogy egy évad végéről kell írnom, elkerülhetetlen, hogy ne utaljak annak részleteire, tehát ha valaki zéró információval szeretne leülni a 8. és 9. részre, inkább várjon a kritika elolvasásával.
Június 22-én megérkezett Az Esernyő Akadémia várva várt folytatása a Netflix kínálatába. Ahogyan az első két évad, a harmadik is pillanatok alatt a legnézettebb műsor lett a szolgáltatónál. Ez nem véletlen, hiszen a szuperhősök egyébként is a virágkorukat élik. Ellenben a többi felkapott képregénnyel, ezek a karakterek sokkal közelebb állnak az átlag emberekhez, a nézőikhez. A világ megmentése a feladat, de közben annyira hétköznapian viselkednek, hogy akár a szomszéd család is lehetne a helyükben.
We use technologies like cookies to store and/or access device information. We do this to improve browsing experience and to show (non-) personalized ads. Consenting to these technologies will allow us to process data such as browsing behavior or unique IDs on this site. Not consenting or withdrawing consent, may adversely affect certain features and functions.
Funkcionális
Always active
Olyan hozzáférés vagy tárolás ami szigorúan szükséges ahhoz a legitim célhoz, hogy a felhasználó az általa kért funkciókat használni tudja, vagy lehetővé tegye az oldalról történő információ kommunikációját. Például az oldalra történő bejelentkezés és bejelentkezve maradás.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Olyan hozzáférés vagy tárolás ami kizárólag statisztikai céllal történik.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Marketing
Olyan hozzáférés vagy tárolás ami szükséges a marketing célú felhasználói profilok küldéséhez, vagy akár a felhasználó követéséhez több weboldalon keresztül. Például a beágyazott YouTube videók ilyen sütiket használnak.