December végén már bőven csípős annyira az idő, hogy bekuckózzunk és a maradék karácsonyi sütemények társaságában megnézzünk pár sorozatot. Mivel ilyenkor az adott évre is visszatekintünk, bőven belevehetünk pár klasszikust is, amik akár jóval régebb óta az életünk részei. Így tett Attila is, aki a saját kedvencei közül választott ki párat. Mivel korábban egy huszonegy részes animés cikksorozatot is írt, így nem véletlen hogy ilyen alkotások is feltűnnek a listáján.

Kérem a következőt!

Ki ne ismerné az erdő állatainak kissé kókler orvosát, akinek minden rész végén van egy emlékezetes tanulsága számunkra? A mindenki számára csak Doktor Bubóként ismert, Kérem a következőt! című mesesorozat a magyar televíziózás egy méltán dicsőített ékköve, rengeteg generáció nőtt fel rajta 1975-ös debütálása óta. Gyerekként és felnőttként is szívesen néztem részeket ebből a harminckilenc epizódos rajzfilmsorozatból. A sorozatból származó szövegrészletek mára már szállóigévé váltak, hála a tehetséges „rímhányó” Romhányi József írói munkásságának. A Kérem a következőt! mesét sok-sok színes és érdekes karakter tette még élvezhetőbbé. Az egyes főbb szereplők, mint Doktor Bubó Bubó, Ursula és a Boa konstrektor a főcímzenéből nevüket a megformált állatok latin nevéből kapták (Bubo bubo, Ursus, Boa constrictor). Az egyes részek konkrét sztorija csak felnőttként válik az ember számára teljesen tisztává. A Nepp József által rendezett rajzfilmsorozat tulajdonképpen egyrészt bűnügyi krimi, másrészt pedig társadalmi tükör is. A feldolgozott témák között helyet kap többek között a kábítószer kereskedelem, az illegális szerencsejáték, a sorozatgyilkosság, a válás vagy épp az alkoholproblémák. Kissé meredek így belegondolni felnőttként ebbe a tematikába, de mindezek ellenére a Kérem a következőt! mindig szép emlék marad mindenki számára.

Varázslatos álmok

A 90-es, 2000-es években még teljesen ismeretlen volt a magyar közönség számára az a szó, hogy anime. Ma már tudjuk, hogy ezzel a műfajjal illetünk minden Japánból érkező animációs rajzfilmsorozatot. Ezekben az időkben kezdett jobban elterjedni ez a műfaj hazánkban is, melynek első hírvivői közt volt a Sailor Moon is, avagy magyar címén a Varázslatos álmok. Műfaji hovatartozása révén a sorozat inkább szólította meg a fiatal lányokat, és ez a hazai közönségre is üdítően hatott, mert a képernyő addigra telis-tele volt férfi szuperhősökkel. Az eredeti történetet Takeuchi Naoko mangája mutatta be 1991-ben. A sztori szerint Tsukino Usagi (a magyar verzióban Bunny) egy átlagosnak mondható iskolás lány, aki kissé lusta, falánk és az iskolában sem teljesít túl jól. Egy nap találkozik Lunával, egy fekete macskával, aki elmondja neki, hogy ő egy Holdtündér, akinek az a feladata, hogy az elveszett Holdhercegnőt megkeresse. A történet során több Holdharcos is csatlakozik a csapatba, és a rommá hullott holdbéli királyság tragikus sorsára is fény derül. Habár az anime főként lányoknak szólt, mégis meglepően sok fiú is nézte a televízióban, nem azért mert nem volt mit nézni. Engem legfőképp a hangzatos zene, a látványosan animált harcok és a félelmetes szörnyek keltette izgalom szegezett a sorozat elé. Itthon a megvásárolt francia licenc került bemutatásra és csaknem százhatvanhat epizód, cenzúrát is tartalmazva. A történet felnőtt fejjel is magával ragadó és izgalmas, egy meghatóan felépített szerelmi szállal a háttérben.

Doug kalandjai

Jómagam is, mint minden hasonló korú kisgyerek a korosztályomban, sok időt töltöttem a Minimax TV csatorna előtt. Sok kedves emlékem fűződik ezekhez a műsorokhoz. Ha egyet ki kellene emelnem, akkor az a Doug kalandjai lennének, amelyen gyerekként nagyon jól elszórakoztam. A történet szerint Doug, egy tizenkét éves kisfiú a sorozat első részében családjával egy új városba költözik és kalandjai az új helyen rögvest elkezdődnek. A beilleszkedés az új környezetbe nem zökkenőmentes. Új iskola, új emberek, de akadnak új barátok is. A sorozat jobbára inkább a fiatal tinédzser korosztályt szólítja meg. A korszak nehézségeiről, álmodozásokról, tini problémákról és az első szerelemről enged betekintést nyerni. Kisgyermekként, noha ezeket a jegyeket nem is ismertem fel, mégis élvezettel néztem a sorozatot, mert a sok színes és érdekes karakter, a vicces és szórakoztató szituációk nagyon lekötötték a figyelmemet. A szereplőkkel képes volt a néző azonosulni. Külön izgalmas volt az, ahogy Doug fejében lejátszódó szituációk, gondolatok és érzések egy különálló kis jelenetként jelennek meg egy-egy részben. Habár a sorozat hét évada közül nem mind került a hazai adók képernyőire, mégis sokakhoz eljutott a Minimax és az RTL Klub által.

A Csizmás kandúr trilógia

Micsoda? Hogy a klasszikus Csizmás kandúr is anime? Bizony, hogy az drága barátom! A Toei Animation, japán animációs stúdió logójának ihletője és kabalaállata egy régi európai népmeséből ihletődött karakter, akit mindannyian ismerünk gyermekkorunkból. Japán vezető animációs stúdiója 1969-ben indította útjára az emberi lábbelivel sétálgató és beszélő kedves kis macskát. Csizmás Kandúr összesen három egész estés filmet kapott: A klasszikus Csizmás Kandúr, Csizmás Kandúr nyugatra megy és Csizmás kandúr a világ körül címmel. Magyarországon mindhárom rész a 70-es években került bemutatásra, olyan nagy nevek szinkronja alatt például, mint Kern András, Haumann Péter vagy Balázs Péter. Az első film a klasszikus Csizmás Kandúr népmese történetét dolgozza fel, hagyományos animációs ábrázolásban, egy szép és megható szerelmi történetet bemutatva. Később rafinált macskánk cowboy kalapot húz és pisztolyt ránt a vadnyugaton, hogy leleplezze a poros kisváros bűnszervezetét. A harmadik filmben pedig Jules Verne klasszikusának kalandjait élhetjük át, amelyben Csizmás Kandúr fogadást köt az ádáz Röfi úrral, hogy képes lesz 80 nap alatt megkerülni a földet. Főszereplőnk történetei nagyon izgalmasak és érdekesek, tele színes karakterekkel, gyermeki szinten akció dús jelenetekkel és kellemes zenével. Mindig szeretettel gondolok vissza ezekre a történetekre, mert gyerekkorom egyik nagyon szeretett meséi voltak, még a VHS korszakból.

Ezüst Nyíl

A mai napig legnagyobb kedvencemet utoljára hagytam. Mostanság sokszor meglepődök, milyen sokan is ismerik a bátor medvevadász akita, Ezüst Nyíl történetét, pedig itthon csak mérsékelt ismertséget kapott. Az Ezüst Nyíl, eredeti nevén Ginga Nagareboshi Gin egy 1986-ban debütált, huszonegy részes akció és kaland anime, Yoshihiro Takahashi azonos című mangájából adaptálva, amely itthon egy négy VHS-en megjelent, erősen megvágott és cenzúrázott verzióban került a boltok és videotékák polcaira. A magyar verzió történetében Ezüst Nyíl, a kis akita kutyus egy hideg, téli estén születik. Apját, Rikit Fábián vadász leghűségesebb társát egy támadás alkalmával a mély szakadékba veti Álmatlan, a falut rettegésben tartó hatalmas grizzly medve. Ezüst Nyíl feladata átvenni apja helyét Fábián oldalán és megkezdeni a hajtóvadászatot Álmatlan ellen, aki évről évre hatalmasabb és vadabb.

Ám nemcsak az emberek mozgolódnak a medve ellen. Az erdő mélyén egy titokzatos vadkutya falka szerveződik, hogy levadásszák a területüket fenyegető medvehordát. Ezüst Nyíl hallgat a vadon hívására és a falka tagjaként szeli át a vidéket, szövetségeseket toborozva a négylábú hadseregbe. Az eredetileg huszonegy részes anime sorozat Magyarországon egy erősen cenzúrázott változatban került napvilágra. A széria tartalmaz ugyanis szélsőségesen erőszakos, véres, grafikus jeleneteket, amelyet a hazai közönség számára el kellett távolítani az alapanyagból, hogy forgalmazható legyen. Az Ezüst Nyíl mai napig a saját toplistám élén áll. Egy megrendítő történet a barátságról, az erőről, a csapatszellemről, a kitartásról és a jó vezető erényeiről, lehengerlő zenével és megható jelenetekkel. Ezzel pedig különleges helyet foglal el a szívemben a mai napig.