Nem tagadom, hogy azért figyeltem fel a magyarul valószínűleg Izzadság címre keresztelt filmre, mert a X. Mozinet Filmnapok keretében Szirmai Gergővel beszélthette ki a közönség a látottakat. A svéd-lengyel koprodukcióban készült Sweat ugyanis kendőzetlenül mutatja be az influenszer élet árnyoldalait. Ezzel pedig egy olyan egyre aktuálisabb problémát tűz a zászlajára, ami főleg az internetes tartalomgyártókat érinti. A kérdés csak az, hogy a forgatókönyvért és a rendezésért felelős Magnus von Horn milyen alaposan mutatja be ezt a jelenséget. A kritika enyhe spoilereket tartalmazhat.

A történet főszereplője a szépséges Sylwia, aki nem csak fitnesztrénerként, hanem influenszerként keresi meg a napi fehérjeturmixhoz szükséges pénzt. Emellett rengeteg embert bátorít, hogy térjenek át az egészséges táplálkozásra, és minden mozogjanak egy kicsit. Kijelenthető, hogy Sylwia olyan, mint nekünk a Schobert házaspár, annyi különbséggel, hogy ő lényegében az egész életét az Instagramra feltöltött videóiban tárja a követői elé. Könnyen ráragaszthatjuk a fiatal szőkeségre, hogy a főleg képek feltöltésére alkalmas platformon ad teret a feltűnési viszketegségének, de itt ennél sokkal többről van szó. Az sokak számára ismert, hogy az internetes tartalomgyártók és az önjelölt netcelebek itt tartják a kapcsolatot a követőikkel.

Azt viszont egyikünk se tudja, hogy kedvencünk éppen milyen érzelmi hullám völgyön vagy emelkedőn megy át. Sylwia pedig azzal követte el élete egyik legnagyobb hibáját, hogy egy élő videóban őszintén beszélt arról, hogy mennyire magányos és senkivel sem tudja megbeszélni a problémáit. Az internet népe ezen csak felhúzza a szemöldökét, de amikor a videó vírus módjára kezd terjedni, akkor nemcsak a szponzorok, hanem az egyik reggeli showműsor szerkesztője is megszakítja a kapcsolatot a lengyel edzőnővel. Innentől pedig csőstül jön a baj. Bár nekünk, átlagembereknek ezek a social médiás felületek csak a szabadidőnk egy jelentős részét teszik ki, addig Sylwiának ezen múlik az, hogy adott hónapban mennyi pénzt keres.

Szerencse, hogy a film után Gergő elmondta, hogy mit gondol a történetről, mert fel se tűnt volna egy nagyon érdekes probléma. A sztori szerint ugyanis Sylwia-nak hatszázezer követője van, de egyetlen barátja sincs. Ha pedig az ember ennyire ismert, akkor nagyon kicsi az esélye arra, hogy senkivel se tudja megbeszélni a problémáit. Pedig főhősünknek szükségünk lenne egy vagy több kiadós kávézásra, mert ahogy fentebb is írtam, az egyik őszinte videója által minden fenekestül felfordul. Ezzel ellentétben egy barátnőnek sokkal könnyebb megnyílni, és arról még csak be se kell számolni a rajongóknak. Ezt a problémát pedig csak tetézi az, ha az embernek Basia-hoz hasonló édesanyja van, aki teljesen közömbösen viszonyul lányai sikereihez. Nem elég tehát, hogy Sylwiának a kutyáján kívül senkije sincsen, de még anyjával se tud semmiről beszélni. Ezért pedig teljesen érthető, hogy amikor már senkihez se tud fordulni az Instán osztja meg a benne kavargó érzéseket, gondolatokat. 

Az pedig tényleg a jéghegy csúcsa, hogy ezek mellé még egy zaklató is társul, aki mindig kedvence háza előtt parkol. Később ennek a filmben csak sztalkernek nevezett férfinek a perverz vágyai, egy elég megrázó jelenetben érik utol a szépséges fitneszgurut. Innentől kezd el nagyon durván szorulni a hurok. A remek fényképezés miatt pedig mi is aktív részesei leszünk ennek a pánikkal és megfelelési kényszerrel tarkított életnek. Együtt ugrálunk, lélegzünk a főszereplővel, akit a sok közeli még inkább emberinek ábrázol. Legyen bármennyi követője, nézője az adott netes hírességnek, attól még ő is ember. Ezzel nincs is baj. Az igazán lényegi eltérés ott kezdődik, hogy ezeknek a kendőzetlen érzelmeknek sehol sincs helyük az internet folyamatosan táguló világában. Mert ha már egyszer befuttál, akkor onnantól a kamerák előtt muszáj játszanod az adott szerepet. 

Arról pedig senki sem tud, hogy mikor éri egy kisebb vagy nagyobb megrázkódtatás. De a könnyeket akkor sem nézik jó szemmel, ha egy troll például tele spammeli a videóid kommentszekcióját a lehető legtrágárabb, lehúzó gondolataival. Ez pedig csak a harmadik egyik probléma a megfelelési kényszer, és a felvett szerep után. A többiről hála az égnek nem tudok nyilatkozni. Elszomorító volt látni, hogy egy tényleg szép és sikeres fiatal nő életét hogyan teheti tönkre egy vírus módjára terjedő videó, és a hírnévvel járó árnyoldalak. Mert a fő konfliktust az elvakult rajongó jelenti, akit egyáltalán nem érdekel az, hogy kedvence éppen milyen állapotban van. A mentális egészség pedig mindennél és mindenkinél fontosabb. Ebben pedig bármennyire is szeretnénk, a közösségi média egyáltalán nem tud segíteni. 

Mert legyen az ember akár egy több százezer követővel rendelkező influenszer, vagy egy pár tucatnyi feliratkozóval rendelkező csatorna tulajdonosa, a trollok akkor is megtalálják őket. Mert mi is lett az elmúlt évek során az internet? Egy virtuális küzdőterem, ahol mindenki név és arc nélkül vezetheti le a napi feszültséget. Ezek a frusztrációk pedig könnyen depresszióba hajszolhatják kedvencünket, akit közel se biztos, hogy ki lehet rángatni ebből az állapotból. Ha pedig egyre mélyebbre süllyed a negatív gondolatoktól és szorongástól ködös verembe, pedig megjelennek a követelőző vélemények, hogy miért nem kapjuk meg a napi videót vagy képet. Vagy ahogy Sylwia esetében is látjuk, egyszerűen nem tudjuk hova tenni azt, ahogy az imádott ikon könnyekbe tör ki. 

A film sajnos nem mutat megoldást, vagy alternatívát, amivel kiküszöbölhető lenne ez a már-már kórtünetnek mondható jelenség. De ez elég nagy valószínűséggel azért van, mert még senki sem tudja azt, hogy mit tehet egy hatszázezer követővel rendelkező fitnesz lady, hogy a mentális egészsége is megmaradjon, ráadásul még tartsa is a kapcsolatot a rajongóival. Egyedül azt kellene mindenkinek megértenie, hogy bármekkora hype is van egy instamodell vagy bármilyen netes celeb körül, ők is csak emberek. Azért pedig ha eltűnnek, vagy megmutatják az emberi oldalukat senki sem okolható. 

Mindenképp kiemelném a Sylwia-t alakító Magdalena Kolesnik-et, aki remekül mutatja be, hogy a szépség és a csillogás semmit se ér, ha az embernek nincsenek kapcsolatai. Sokan vágynak hasonló életre, de ennek a munkának is megvannak a maga árnyoldalai, amikkel közel se olyan egyszerű megküzdeni. Bár a filmet itthon hivatalosan csak január végén láthatjuk újra, de aki szereti a komoly témákat feldolgozó alkotásokat, ráadásul egy viszonylag magas ingerküszöbbel rendelkezik, annak mindenképp jegyet kell váltania a Sweat-re.

A filmet a X. Mozinet Filmnapok keretében láttuk.

Szeretnénk jobban megismerni olvasóinkat, ezért kérünk Titeket, hogy az alábbi kérdőívre adott válaszaitokkal segítsétek további munkánkat. A kitöltés névtelenül zajlik és mindössze néhány percet vesz igénybe.