Az első rész sikerét látva Vaughan és Staples számára nem volt kérdés, hogy folytatniuk kell a történetet.  És ez ám az igazi kihívás, hisz hogyan übereled azt a munkát, amely annyira elborult, hogy azt már tanítani lehetne/kellene? Az alkotópáros előtt két út állt. Az első lehetőség, hogy meglovagolják az első rész sikerét és többé-kevésbé lemásolják annak minden mozzanatát. Annyi különbséggel, hogy mindenből többet kapunk. Több akció, több vér, rengeteg szereplő stb. A másik lehetőség a képregényes univerzum bővítése, mégpedig  úgy, hogy az érzelmekkel, érzésekkel játszanak az alkotók. Tehát egyfajta hangulatváltás következik be. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy a Sagára melyik jellemző a kettő közül.

A Saga első kötete lényegében arról szólt, hogy egy katona és egy börtönőr – Alana és Marko – hogyan birkózik meg a szülőség adta problémákkal. Ez az a gondolat, ami a második és harmadik kötetet is roppantmód érdekessé teszi. Némiképp azért nehezítette/nehezíti a helyzetet, hogy a két főhős nyomában folyamatosan ott volt Robot IV herceg és Az Erély nevű bérgyilkos a társával, Az Űzést nevű nyolcszemű női mutánsdémonnal.

A második kötet ott folytatódik, ahol az első abbamaradt. És hát a második és a harmadik kötet rálicitál az elsőre, ugyanis Vaughan és Staples fantáziája kimeríthetetlen, a szöveg továbbra is eszméletlen és mocskos, és ezúttal jobban megismerkedhetünk a nem éppen hétköznapi család tagjaival. Marko és Alana ugyanis találkoznak előbbi szüleivel, amikor azok megérkeznek az űrhajójukon. Emlékezetes pillanatok egyike… valószínűleg egyikük sem így tervezte bemutatni az ősöket.

Ugyanakkor a Saga központi témája továbbra is maga a család. Tulajdonképpen az első kötetben is ezért volt könnyű azonosulni hőseink problémáival. Vaughan és Staples továbbra is ezen a vonalon építi tovább a két karakter sorsát. A második kötetben megtudjuk, hogy hogyan „estek” egymásba hőseink. Egymásra találásukban a képregény talán legfontosabb mondanivalója fogalmazódik meg. Mégpedig az, hogy a szerelem mindent képes legyőzni, még a háborút is. A ne háborúzz, inkább szeretkezz megfogalmazása nem újkeletű, de a hőseinket körülvevő kaotikus helyzet a hippi jelmondatot kicsit más meglátásba helyezi.

Ez az üzenet világosan kiolvasható a szerelmesek problémás kapcsolatából. A szerelem és gyerekvállalás témáján túl az alkotók halványan utalnak a gyűlöletszítás mechanizmusára is. Alana és Marko népe egyaránt lenézi a másikat. A szárnyasok a saját nyelvüket illetik csak a nyelv megnevezéssel, a szarvasosok pedig hadoválnak. Az előbbi vérszomjas (tömeg)gyilkos, az utóbbinak pedig nincs kultúrája. A két főszereplő és a hozzájuk csapódó nagyszülők, saját családjukon belül fedezik fel, hová vezetett ez a fajta gyűlölködés.

Ez már az első találkozásukkor kitűnik. Marko apja halálosan gyűlöli a lány fajtáját, ugyanakkor paradox módon gyorsan a szívébe zárja az unokája édesanyját és még a titkába is beavatja. Ahogy haladunk előre az időben (és a füzetekben), a főhőseinknek egyre több felelősségteljes döntést kell meghozniuk lányuk érdekében. Az ifjú pár többek között szembesül azzal a kérdéssel is – Oswald Heist és szülők hatására -, hogy nem elég csak életben tartani egy kisgyermeket. Otthon kell neki és biztos megélhetés, amivel a létbiztonságot megteremthetik számára, ráadásul mindezt inkognitóban. Az itt felmerülő kérdések bemutatásával – mint például ki maradjon otthon a gyerekkel, és ki keressen állást – számos 21. századi társadalmi téma kerül kibeszélésre a szereplők között.

A családdá válás témája a képregényben nem egyedül a főszereplők problémája. Éles kontrasztban áll VI. Robotherceg vívódása hőseink szerelemcsaládjával, akinek folyamatosak gyötrelmei az elkerülhetetlen apaszereppel és státusza miatti elvárásokkal. A boldogságát látszólag a haza szolgálata mögé sorolja, az alkotók azonban finom utalásokkal jelzik, hogy a Robotherceg nem teljesen biztos magában. Vaughan és Staples ilyen árnyalatokkal képes egy nevetséges figurából egy olyan szereplőt csinálni, akivel könnyen azonosulhat az olvasó.

A legizgalmasabb karakterfejlődés Az Erély esetében figyelhető meg. Az előző kötetben kiszabadított egy rabszolgalányt a Sextillion nevezetű (bordély)bolygón, akit egyébként magával vitt. Mindezt részben a gyásza okozza, ugyanis látomásként kísérti meggyilkolt barátnője, Az Űzés halála. Egyébiránt ennek köszönhetően a kis rabszolga iránt (is) kezd szeretetet érezni és felelősséget vállalni. A helyzetet némiképp nehezíti/bonyolítja, hogy a férfinak az életébe beviharzik Marko ex-jegyese, Gwendolyn. Mindamellett, hogy a nő személyében egy újabb energikus és talán egy picit őrült karakter teszi tiszteletét a Saga világában, egy tökéletes partnert is kap a férfi. Szövetségüket a közös célpontok – a főhőseink – működtetik, ám ahogy lenni szokott a közösen átélt kalandok szépen összekovácsolják őket. Az új csapatban pedig a magányos farkasnak tűnő Az Erély lassan ráeszmél, hogy valami családszerű formációban találta magát. Ennek tagjai ugyanis segítik egymást, még egy régi exszel is szóba állnak, ha valaki élete azon múlik.

Fiona Staples rajzaiban – az első kötethez hasonlóan – a 2-3. kötetben is némi kettősség figyelhető meg. A szereplői – az emberszabásúak biztosan – anatómiailag precízek, a mimikájuk jól kidolgozott, de a hátterek közben elnagyoltak és harsány színezésűek. Ez az ábrázolásmód a karakterek jellemvonásait is igyekszik a középpontba állítani (lásd Marko apja). Staples teljesen hagyományos panelezést használ itt is, viszont nem zárkózik el az egész oldalas ábrázolásoktól sem.

Mindez persze Staples sajátos technikájának is köszönhető: a szereplőit ceruzával és tollal skicceli fel, majd a digitalizálás után a háttereket Photoshopban festi meg. A bolygókat, karaktereket és a járműveket is mind ő dizájnolja. Egyébként pont ezért nem véletlen, hogy Vaughan teljesen egyenrangú alkotótársnak tekinti. A Saga továbbra is egy nagyon okosan összerakott sci-fi/fantasy mix, ami fantasztikusan építi a saját világát, miközben fokozatosan bontja ki a 21. század emberét foglalkoztató kérdéseket és szorongásokat.

Ha kedvet kaptatok a Saga-hoz akkor megrendelhetitek ti is a Pesti Könyv webshopjából.A cikk megírásához nyújtott segítséget köszönöm Ik4r0s-nak.