Egy könyv utóélete ezer féle lehet. Miután a szerző kiengedi a kezéből és átadja a ragasztószagú nyomdának, nem lehet biztos benne, hogy a könyv hogyan állja majd meg a helyét néhány év múlva. Nem tudhatja, vajon hogyan öregszik a regény? Értékálló és örök a mondanivalója? Mit fog adni az embereknek egy, két vagy tíz év múlva? Az Irha és bőr Moskát Anita harmadik regénye, 2019-es megjelenése óta pedig az egyik leggyönyörűbb példa rá, hogy hogyan lép egy könyv a kiadás után saját útjára.

A mű elnyerte az SFF Vektor Év Könyve díját, majd 2020-ban a Zsoldos Péter-díjjal is kitüntették. A könyv lassan megérkezik a szépirodalom rajongói felé és egyre szélesebb rétegekhez eljut. Nemrégiben a népszerű Nincs Időm Olvasni Kihívás havi könyvének választották. Moskát Anita neve és tehetsége ismert a hazai spekulatív irodalom rajongói számára, az Irha és bőr-rel pedig végleg beírta nevét a fantasy nagyjai közé. A könyv népszerűségét és tartalmas utóéletét látni pedig külön öröm, hiszen Moskát írásai képesek rá, hogy utat találjanak azokhoz is, akik korábban nem mozogtak olyan otthonosan a fikció világában.

Az Irha és bőr egy olyan alternatív valóságba kalauzol el bennünket, ahol a világon végigsöpört egy átváltozási hullám, és állatok milliói indultak el az emberré válás útján. A regény kezdetekor nem magát az átváltozást látjuk, hanem már majdnem két évtizeddel az első teremtési hullám után járunk. Egy olyan világot mutat be az írónő, ahol az emberek megpróbálnak együtt élni a hirtelen megjelent félállat-félember lényekkel. A teremtés által keletkezett fajzatok, vagy kimérák számtalan társadalmi problémát vetnek fel, melyeket Moskát Anita igyekszik alaposan körüljárni regényében. Mennyire lehetséges integrálni egy adott csoportot a társadalomba? Mennyire működik a szegregáció? Hogyan lehet szocializálni azokat, akik máshogy viselkednek, mint az emberek? Mik az együttélés jogi keretei és mik a közös normák megtagadása után fellépő szankciók.

Az emberek, a sapiensek, a rájuk jellemző szélsőséges reakciókkal viszonyulnak a fajzatokhoz. Nem ritka a kegyetlen fellépés, de olyanok is vannak, akik aktivistaként mindent megtesznek a fajzatok jogaiért. A fajzatokkal szembeni kirekesztő magatartást fajistának nevezik, az ezzel járó eszmerendszert fajizmusnak. Nemcsak a fogalmak, de a könyv groteszk, gyakran ijesztő jelenetei is rezonálnak a valósággal. A fajzatok sorsa és megítélése tulajdonképpen tekinthető egyfajta metaforának, amely alkalmassá teszi a fikciós környezetet a valóságban létező társadalmi problémák és jelenségek vizsgálatára.

A spekulatív irodalom klasszikus kérdéskörébe tartozik az emberkép vizsgálata, illetve az ember eredetének keresése. A különböző eredettörténetekre a spekulatív irodalom egyes ágai más-más feleletet adnak. A tudományos fikció, a sci-fi gyakran a csillagok közt, távoli univerzumban keresi az emberiség gyökereit, vagy szigorúan materialista alapokon nyugvó magyarázatot kínál. Míg a fantasy szívesen él misztikus, varázslatos teremtéssel, ahol az ember valóban csontból és vérből születik egy nagyhatalmú teremtő kezei között.

Az Irha és bőr nem csupán az embert, mint cselekvő, környezetéhez tudatosan viszonyuló sapiens-t vizsgálja, hanem az állatok antropomorfizációja által az ember emberiséghez való képét is elemzi. Az emberek fajzatokhoz való viszonyulása bemutatja, hogy mennyire is idegenkedünk a másságtól. Minden egyes groteszk jelenet, minden mese a fajzatokról egy-egy görbe tükör a változást elfogadni képtelen emberiség számára. Az Irha és bőr egyfajta átmenet a zsánerek közt, legalábbis a benne ábrázolt fő fikciós elem, az állatok átváltozása tekintetében mindenképpen. Hiszen az átváltozás egy tudományosan vizsgálható folyamat, pontosan megtudjuk, hogy sejtszinten megy végbe az állatokban, viszont a regény világában megmarad a teremtés misztikuma. Így pedig az olvasó megkísérelheti megválaszolni a kérdést, hogy mi is indítja be azt a kapcsolót, ami parancsot ad sejtek millióinak egy állat testében az átváltozásra.

A regényben megjelenő két csoport, az emberek és fajzatok végig harcot vívnak egymással, a saját érdekeikért, a saját túlélésükért. Az Irha és bőr felkavaró világában egyedül az állatok képviselik a tiszta, érintetlen erkölcsöt, de ők sincsenek teljesen biztonságban. Hiszen minden állatban benne van a lehetőség, hogy fajzattá váljon. Az állatok átalakulása, a második teremtés magában hordozza a jelentést, hogy az első teremtés, mikor az emberek születtek, rossz volt. Az állatok átalakulása emberivé egy esély lehet rá, hogy a világba visszatérjen a jó.

A tény, hogy az ideális emberi erények az állatokban jelennek meg, egyértelműen átteszi a fókuszt a tudományosról a természetire. A regény embere nem is kap lehetőséget rá, hogy a világűrbe meneküljön a problémái elől, sokkal inkább arra van kényszerítve, hogy együtt éljen vele, a Földön. A fajzatokat átvitt értelemben vizsgálva kimondhatjuk, hogy teljesen más probléma metaforizálható segítségükkel a regény íródásakor, megjelenésekor és napjainkban is. Utalhatnak az emberek más emberekkel való együttélésének nehézségeire, de megjelenhet bennük a zaklatott világból a természetbe visszavágyódó ember fájdalma is.

Az Irha és bőr egy rendkívül aktuális, társadalmi problémákkal erősen átszőtt, nagyon érzékeny regény, számtalan olvasattal. A lehetőségek regénye. Lehetőség az embereknek, hogy elfogadóbbak legyenek. Lehetőség a fajzatoknak, hogy kiteljesedjenek. Lehetőség az állatoknak, hogy önmaguk legyenek. És lehetőség minden olvasó számára, hogy egy kicsit nyitottabbá váljon a spekulatív irodalom felé.

• Ha elolvastad, és tetszett, mindenképpen csapj le Moskát Anita nemrég megjelent novelláskötetére, A hazugság tézisei-re. Mi itt írtunk róla.
• Ha szívesen olvasnál még hazai szerzőtől olyan könyvet, ami a mássággal foglalkozik, ajánljuk Brandon Hackett Xeno-ját.
• Ha olyan regényt látnál szívesen, ahol az állatok világa fontos szerephez jut, R.J. Hendon Gyomláló-ja lesz a nyerő.
• Ha pedig bejön a weird vonal, és még borzongnál picit, érdemes Jeff VanderMeer Borne-ját elolvasni, főleg, hogy nemrég jelent meg legújabb regénye, a Kolibri Szalamandra!

Jó olvasást!