Hardverhiány a piacon – a kriptovaluták térhódítása és a koronavírus hatása
Nem kell messzire menni, hogy szembejöjjenek azok a gazdasági problémák, amiket a jelenlegi helyzet okozott. Az autóipart és a játékosokat is sújtja a probléma, hogy a beszállítók, gyártók nem képesek akkora ütemben gyártani az utánpótlás alkatrészeket, ahogy azt a piac kívánja. De hogyan is jutottunk eddig?
Jelenleg építeni egy PC konfigot egyenlő a pénztárca kiürítésével – persze, ezt embere válogatja – , pár éve, de talán még hónapokkal ezelőtt is össze lehetett rakni egy kiegyensúlyozott konfigot, ár-érték arányt nézve nem csillagászati összegekért. A legfőbb alkatrész, ami megdobja az árakat, az a videókártya mostanában, de ha valaki még emlékszik, akkor néhány éve a ramok ugyanilyen helyzetben voltak, és konkrétan jelenleg a fele összegért lehet kapni őket, mint akkor. Az árak megduplázódását (néhány esetben triplázódását) két dolog okozta: a kriptovaluták és a kriptobányászat robbanásszerű népszerűsődése, valamint a koronavírus miatt otthonragadó felhasználók megnövekedett igényei, amit a romlott gazdasági helyzet miatt nem tudott lekövetni a gyártók többsége.
Haladjunk szép sorjában, mi is az a kriptovaluta?
A kriptovaluta egy digitális csere-/fizetőeszköz, amely a digitális valuták halmazába sorolható. A legelső ilyen valuta a Bitcoin volt, amiről már gondolom mindenki hallott, ez 2009-ben jelent meg. Azóta számos „altcoin” jelent meg (alternatív bitcoin). Térhódítását annak köszönheti, hogy felhasználó-felhasználó között korlátlan mennyiségű utalás hajtható végre, bármiféle ellenőrzés, nyom nélkül. Jogszerűsége országonként eltér, valahol nincs meghatározva, valahol be van tiltva a használata.
Miért terheli le a gyártókat a kriptovaluta termelése?
Vegyük alapul a Bitcoint, hogy könnyebb legyen elképzelni. A BTC-k létrehozásának módja a kriptobányászat, ennek megértéséhez szükséges ismerni a hálózat alapjait. A kriptovaluták hálózatának fenntartásában rengeteg felhasználó részt vesz. Ha új BTC-t szeretne valaki létrehozni, az bérbe adhatja a számítógépe teljesítményét, cserébe bizonyos mennyiségű BTC jár jutalmul. Tehát minél nagyobb a számítógép számítási teljesítménye, annál nagyobb a jutalom. A rendszer egy úgynevezett blokklánc, és ezek a bérbeadott számítógépek folyamatosan komplex matematikai műveleteket végeznek annak érdekében, hogy a tranzakciókat jóváhagyhassák, és felfűzzék a blokkláncra. A jóváhagyás során egy blokkba „csomagolja” a tranzakciót, ami magas szintű titkosítással van védve, ennek a megfelelőségét a többi bányászgép ellenőrzi.
A bányászok a „jutalmat” akkor kapják meg, ha sikeresen hozzáadásra kerül egy új blokk a láncra. Az eredeti jutalom 50 Bitcoin volt, minden jutalom 210,000 felfűzött blokk után feleződik, egy új blokk hozzáadása pedig egy 10 perces folyamat. Ennek köszönhetően minél több bányász van, annál kisebb a jutalom, hiszen hamarabb eléri a következő 210,000 blokkot a rendszer, és feleződik a jutalom. Mindenki gondolhatná, hogy ha ekkora a bányászok száma, akkor miért érné meg befektetni, hiszen ha most 10 perc egy blokk hozzáadása, akkor nagyobb teljesítménnyel ez kevesebb lenne, és még jobban felgyorsulna a folyamat. Szerencsére – vagy nem szerencsére, ezt mindenki eldöntheti magának – a rendszer elosztja a teljesítményt és egy nehézségi szintet állít be a bányászok számával arányosan a blokkok hozzáadásához, tehát attól független a létrehozási idő, hogy mennyi ember bányászik pillanatnyilag, csupán a nehézségi szint emelkedik folyamatosan.
Bányászni akkor éri meg, ha a befolyt összeg fedezi a felhasznált energia, eszközök költségeit, és nyereséget hoz. Sokaknak nem térül meg, de folytatják annak reményében, hogy egyszer még ennél is többet fog érni. Ennyi háttértudással érthető, hogy az emberek miért kezdtek konkrét bányászfarmokat létrehozni, ahol több száz, akár több ezer videókártya is számol a nap 24 órájában. Ezek a farmok hálószobáktól garázsokon át egészen épület komplexumokig terjedően létesíthetők, nyilván különböző kapacitással. A legnagyobb probléma, hogy a piac képtelen volt lekövetni azt, hogy az egyik pillanatban még 1-1 darab, netán az elvetemültek is kb. 4 videókártyára adtak le rendelést átlagban, a másik pillanatban pedig a világ különböző pontjairól jöttek az ezres nagyságrendű rendelések, amiket nyilván előbb fognak kiszolgálni, mint Pistikét, aki szeretne Fortnite-ozni. Sajnos odáig fajult ez a dolog, hogy már a még meg sem jelent videókártyák is előre elfogynak, és a bányászok már Commodore-on, sőt még terhességi teszten is próbálnak termelni, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű kripo-t termeljék.
Mi áll még a háttérben?
Ha nem lenne elég, hogy ennyire megnőtt a kereslet, akkor jön a következő probléma, ami globálisan érinti az összes olyan gyártót, aki valamilyen szinten elektronikát tartalmazó tárgyakat értékesít vagy gyárt, ez pedig nem más, mint a félvezetők, chipek hiánya. Az egyik legnagyobb iparág, amit érint ez a probléma, az az autóipar. Tavaly a koronavírusnak köszönhetően lecsökkent az új autók iránti kereslet, ezért az autógyártók csökkentették a gyártást, így kevesebb chipet rendeltek a beszállítóktól. Mivel a beszállítók is a nagyobb megrendeléseket szolgálják ki előbb, ezért többjük profilt váltott, és elkezdett a szórakoztatóipar számára chipeket gyártani, így kevesebb beszállító lett a piacon. Mivel kevesebb lett a beszállító, így most, amikor az autógyártók ismét nagy kapacitáson működnének, nem tudják kiszolgálni az igényeiket, ezért sok gyártósort le kell állítani, valamint szünetet tartani a lassú és akadozó szállítás miatt. Hasonló a helyzet például a videókártyáknál is. A bányászok mellett a chipgyártók is hibásnak mondhatóak a fennálló helyzetben.
Mi lehet a megoldás?
Többek között az NVIDIA próbálja meg uralni a helyzetet több-kevesebb sikerrel. Bizonyos videókártyáikra utólagos frissítéssel limitációt tettek, ennek köszönhetően amikor érzékeli, hogy bányásznak vele, visszavesz a teljesítményéből. Ez nem tűnik rossz megoldásnak, viszont sajnos szinte konkrétan a frissítés megjelenésekor már meg is volt a kiskapu, így nem sokat ért a dolog, várhatóan komolyabb limitációt kapnak majd az új kártyáik. A másik újdonság a bányászkártyák megjelenése, amin nincsen semmilyen video port, csak tápellátást kell nekik adni és már mehet is a bányászat. Az NVIDIA ezeket a kártyákat szánja a bányászok számára, remélve, hogy így kevesebb kártyát visznek el a játékosok elől. Ez szép és jó lenne, csak a legtöbb bányász amikor frissíti a gépparkot (amit nem mellesleg elég gyakran megtesznek egyesek), akkor egy kicsivel az új ár alatt nagy mennyiségben eladják ezeket a játékosoknak, ahol általában azt is elfelejtik említeni, hogy a kártya hónapokon át 0-24ben izzasztva volt. Ennek köszönhetően csak kevesen fogják a bányászkártyákat vásárolni, hiszen utána azt nincs kinek továbbadni.
Mikorra lesz ennek vége?
Sajnos nem most fogják behozni magukat a gyártók. Ahhoz, hogy utolérje a kínálat a keresletet beszállítók terén, több új gyárat is fel kell húzni, ami nem lesz kész máról holnapra. Bár a gyártók bizakodóak, én azért nyugtával dicsérném a napot, hiszen egyelőre minden kriptovaluta szárnyal és a bányászok sem unták meg a teendőiket, a játékosok száma is csak nőni fog, tehát idén én már nem számítanék normalizálódásra. Csak bízhatunk benne, hogy a többi alkatrész ára nem fog ekkora mértékben növekedni és végre össze lehet tenni egy normális konfigot.
Lehetséges alternatíva lenne, ha…
Többek fejében megfordult, hogy nem építenek erős gépet, úgyis itt az új konzolgeneráció, beszereznek egyet. Sajnos ott sem jobb a helyzet, ugyanúgy kisebb mértékben tudják gyártani a gyártók a konzolokat, bár állítólag jön az új processzoros PS5, amit már forgalomba is tudnak hozni. Jelenleg egyetlen csúcskategóriás konzol sem elérhető, leszámítva a Series S-t, amiből már találni azért a boltok polcain.