Miután Genndy Tartakovsky 2017-ben méltó módon lezárta kultikus sorozatát, a Szamuráj Jacket, mindenki arra volt kíváncsi, hogy mivel fog legközelebb előrukkolni a Cartoon Network egykori fenegyereke. De arra valószínűleg kevesen számítottak, hogy ez egy rendkívül brutális, anakronisztikus eposz lesz, amiben egy neandervölgyi ősember és egy Tyrannosaurus közösen küzdenek a túlélésért. A Primal jött, látott, és győzött, a premierje óta eltelt időben pedig már öt Emmyvel és két Annie-díjjal lett gazdagabb. Az alig két hét múlva érkező második évad előtt nézzük meg, hogy miért egy igazi mestermű Tartakovsky új animációs sorozata.

A történelem előtti időben járunk, amikor minden fa és bokor mögül halál leselkedik az óvatlanokra. Ebben a kegyetlen világban él Spear, az ősember, akinek napról napra harcolnia kell nem csak az élelemért, hanem az életéért is. Ám egy végzetes napon arra tér haza, hogy asszonyát és gyermekeit egy vérszomjas dínófalka megölte. Spear bosszút esküszik, és elindul megkeresni a családja gyilkosait. Útja során találkozik Fanggal, a meglepően intelligens nőstény Tyrannosaurusszal, akinek a kicsinyeit ugyanazok a dínók falták fel. Miután rájönnek, hogy több esélyük van a túlélésre, ha összefognak, együtt indulnak tovább, hogy közös erővel nézzenek szembe a rájuk váró veszélyekkel.

Azt már a Szamuráj Jack óta tudjuk, hogy Genndy Tartakovskyhoz mindig is közel állt a vizuális történetmesélés. De míg az előbbi esetben a klasszikus szamurájfilmek előtti tisztelgésre vezethető ez vissza, addig a Primal esetében ez a leghangsúlyosabb eleme az egész sorozatnak. Hiszen lássuk be, meglehetősen furán venné ki magát, ha egy ősember és egy T-Rex párbeszédbe elegyednének. De erre nincs is szükség, hiszen néhány hörgéssel, morgással, valamint gesztusokkal és mimikával az érzelmek egészen széles skáláját tudja lefedni a két főszereplő. Ezt tovább erősítik Tyler Bates aláfestő zenéi, melyek remekül visszaadják a szereplők érzéseit, legyen szó haragról, félelemről, vagy bánatról.

Ami viszont mindezek fölött áll, az a látvány. Tartakovsky elképzelt őskori világában minden él és lélegzik, a gyönyörűen megrajzolt hátterek előtt hasonló részletességgel kidolgozott figurák mozognak. A karakterek designja sokban emlékeztet a Cartoon Network régebbi rajzfilmjeire, és sikerült megtalálni bennük az egyensúlyt a realisztikus és a stilizált ábrázolásmód között. A színek pedig úgy vibrálnak, mintha önálló életet élnének, legyen szó akár a buja dzsungelek számtalan zöld árnyalatáról, vagy a vér vöröséről.

Ezen a ponton beszélnünk kell a sorozat látványvilágának másik sarkalatos eleméről: az erőszak ábrázolásáról. Már a Szamuráj Jack utolsó évadjánál is nyilvánvaló volt, hogy Tartakovsky nem csak dinamikus, de véres akciójeleneteket is tud rendezni, csak a korhatárbesorolás miatt eddig vissza kellett fognia magát. Szerencsére az Adult Swim ezúttal szabad kezet adott neki, amit teljes mértékben ki is tudott használni. A Primal művészi módon, már-már hipnotikus erővel mutatja be, hogy törnek a csontok és szakadnak az izmok, miközben hőseink térdig gázolva a belsőségekben szállnak szembe mindenkivel, aki az útjukban áll. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ilyen brutalitással ritkán lehet találkozni az animációk világában, és nyilván lesznek olyan nézők, akiknek ezt nem fogja bevenni a gyomra.

Szerencsére a Primal nem csak egy nagyon jól kinéző, de lelketlen húsdaráló, hanem szívből is bőven jutott neki. Az egész történet mozgatórugója a Spear és Fang közötti kapcsolat, ami először kissé rázósan indul, mert egyszerre akar mindkét fél dominálni a másik felett. De idővel rájön az éppen felemelkedő ember és a már kihalás szélén álló dinoszaurusz, hogy ha nem fognak össze, mindkettőjükre a biztos pusztulás vár ebben a kegyetlen, a legkisebb hibát sem elnéző világban, így végül egyenrangú partnerekké válnak. A sorozat azt is szépen bemutatja, hogy a látszat ellenére mindketten érző lények, akiket mélyen megviselt a családjuk elvesztése, és nem csak a harcban és vadászatban számíthatnak, hanem az átélt traumák közös feldolgozásában is.

Ha a Szamuráj Jack volt a vizuális történetmesélés kiemelkedő példája, akkor a Primal egyenesen a magasiskolája, és ékes bizonyítéka annak, hogy az altesti humornál sokkal több lehetőség van a felnőtteknek szóló animációs sorozatok világában. Már csak ezért is érdemes esélyt adni Genndy Tartakovsky művének, mert olyan élményt tud adni, amire csak nagyon kevés animáció képes a jelenlegi felhozatalból.

A sorozat megtekinthető az HBO Maxon.