Habár az idők során számos fantasztikus lényt alkottak, azonban a dinoszauruszokat mindig is egyfajta sajátos rajongás övezte. Ennek oka, hogy ezek a teremtmények egykor valóban léteztek és ad egyfajta fizikai kapcsolódási pontot mindenkinek. Természetesen ennek nyomán számtalan dinoszauruszos tartalmú alkotás készült és várhatóan még készülni is fog. Viszont meglepő módon ezek között kevés az olyan alkotás, ami valamilyen klasszikus fantasy környezetbe helyezné ezeket a teremtményeket. Pedig az igény valószínűleg meg lenne rá.

Így gondolhatta ezt egy amerikai szerző, Victor Milán is, aki úgy döntött, hogy ötvözve a Trónok harca és a Jurassic Park bizonyos elemeit létrehoz egy olyan sajátos fantasy világot, amiben az ember nemcsak hogy együtt él a dinoszauruszokkal, de kifejezetten hasznosítja is őket többek között a hadviselésben is. Maga a teljes alkotás eredetileg hat részes lett volna, ám sajnos a szerző, Victor Milán időközben elhunyt rákban, így a széria konkrétan félbemaradt. Bár elvileg a meglévő három rész amúgyis egy különálló egységet alkotott volna. Magyar fordításban pedig csak az első rész jelenhetett meg.

Bár a magyar változat borítója nagymértékben eltér az eredeti verziótól, viszont ez kifejezetten csak az előnyére válik a könyvnek. Eleve a magyar változat sokkal színesebb és ezáltal sokkal figyelemfelkeltőbb is. Ugyan az alap motívum mindkét esetben egy Tyrannosaurus vagy legalábbis egy ahhoz hasonlító dinó hátán üllő páncélos lovag. Azonban míg az eredeti változat ezt oldalnézetből mutatja, addig a magyar változat ugyanezt szemből teszi. Emiatt pedig az egész jelenetnek van egyfajta sajátos méltósága. Nem mellesleg még illik is egy részlethez a könyvből.

A regény világa egy a XII-XIII. századi környezetbe helyezett földszerű bolygón játszódik, aminek a neve egyszerűen csak az, hogy Paradise vagyis magyarul Paradicsom. Emellett számos párhuzam megfigyelhető a valódi világgal is. Például, hogy a cselekmény helyszínéül szolgáló főkontinenst Nuevoropának hívják. De meglehetősen sok utalás van a különböző európai nemzetekre és kultúrákra is. Bár sajnálatos módon ebből a magyarok valahogy kimaradtak.

Maga a történet alapvetően egy több szálón futó királydráma, némi lovagregényes beütéssel. Viszont az is nagyon érződik a könyvön, hogy ez egy első rész, így az események többsége inkább csak a világot építi vagy egy adott karaktert vezet fel. Emiatt pedig a cselekmény helyenként kissé vontatottá válik, illetve olykor azt is nehéz nyomon követni, hogy ki kicsoda és hogy pontosan mit is szerepe ebben az egészben.

Ugyan a karakterekből aránylag sok van, viszont nem különösebben változatosak vagy emlékezetesek. Ezt pedig az is jól példázza, hogy sokuknak csak némi utánanézéssel jutott eszembe a neve és hogy egyébként mit kerestek a történetben. Azonban a teljesség igénye nélkül a regény az alábbi főbb karakterekkel dolgozik.

Egyfelől adott egy Rob Korrigan nevű vándorénekes, aki emellett egy leszerelt birodalmi katona is. Ő valahol összetalálkozik egy bizonyos Karyl vojdával, aki egy afféle renegát főúr és nem mellesleg a könyv elején egy csatában meghal, viszont egy titokzatos mágus feltámasztja és megbízza, hogy segítsen egy szakadárfélben lévő régiónak. A másik vonalon az uralkodói család egy sarja, Melódia tevékenységét követhetjük végig, aki valahogy belekeveredik egy az apja, az uralkodó ellen szőtt összeesküvésbe. Ám maga az uralkodó sem teljesen tiszta és éppen háborúra készül a függetlenedni vágyókkal szemben.

A következő fontosabb karakter az Jaume gróf, aki egyébként Melódia jegyese, bár van valami rokoni kapcsolat is közöttük. Emellett Jaume vezeti azt a sereget is, ami elvileg a szakadárokat hívatott legyőzni, azonban a történet során párszor felmerül, hogy ezzel kapcsolatban vannak bizonyos erkölcsi aggályai és valószínűleg idővel át is fog majd állni a másik oldalra. Bár ez a folytatások ismeretének hiányában csak egy személyes feltételezés.

Amire azonban egy ilyen jellegű alkotásnál mindenki kíváncsi, azok maguk a dinoszauruszok és a velük vívott csaták. Ugyan ebben a kötetben sajnos aránylag kevés ilyen jelenet van, viszont azok szinte mind részletesen ki vannak fejtve. Valamint a szerző azt is kifejti, hogy a szereplők többsége miért inkább valami növényevő dinoszaurusszal és nem egy nagytestű húsevővel vonul csatába.

VÉGSZÓ
Összességében véve a Dinoszauruszurak egy érdekes olvasmány, ami sajnálatos módon a magyar közönséghez csak ilyen töredék módon jutott el. Pedig valószínűleg lenne igény ehhez hasonló alkotásokra. Legfeljebb csak jobb kivitelezésben.