Farkas hold: Január első teliholdja. A legnagyobb fagy és sötétség idején ragyog a téli éjszaka egén. Nevét az észak-amerikai indián törzsek hiedelemvilága adta. Úgy tartják, amikor a Farkas hold ül a föld felett, olyankor legnagyobb az éhség és az ordasok vonítása ekkor volt a leghangosabb az egész évben. Ian McDonald Ordashold-jában a Hold felszínén uralkodó öt sárkány kiéhezett farkasként szaggatja szét az első kötetben megismert világot.

McDonald Luna-trilógiájának második része külföldön 2017-ben, itthon 2019-ben jelent meg a Gabo kiadónál. Az első részről itt írtunk részletesebben. A második kötet tizennyolc hónappal az Újhold vége után folytatja a cselekményt. A Hold hatalmas családjai között dúló viszály alapjaiban forgatta fel a gazdasági-, és erőviszonyokat, és a háborúnak még nincs vége, most kezdődik csak igazán.

„A Holdon az egyetlen szépség az ember”

A Mackenzie és Corta család versengése egy, az egész Holdra kiterjedő politikai acsarkodássá fajult az Újholdban, mely a Corta család bukásával ért véget. Adriana Corta meghalt, gyermekei, unokái pedig képtelenek voltak rá, hogy az általa felépített ragyogó birodalmat egyben tartsák. A hélium-3 kitermelés, mely a földi energiatermelés kulcsa, a Mackenzie-k kezébe került.

„Nem jó dolog a monopólium, kivéve, ha neked is van egy.”

Mackenzie család – Ian McDonald: Ordashold (2019,Gabo)

Ugyanakkor a kapitalizmus nem szereti a változást. A Föld és a Hold érdekei éles szembenállásba kerülnek. A gazdaság stabilitást kíván, a Holdtól függő Föld nem engedheti meg magának, hogy a Holdon uralkodó feszültség veszélybe sodorja az energia-, és nyersanyagellátást. Ahogy a hatalmi játszma a Hold irányításáért egy magasabb szintre lép, a holdi politikának döntenie kell, melyik utat választja?

A Cortáknak, akik túlélték otthonuk pusztulását, menekülniük, alkalmazkodniuk, vagy rejtőzniük kell. Ám míg az ellenségeik számára látszólag összeroppantak, mind azon munkálkodnak, hogy a család régi dicsőségét visszaszerezzék. Lucas Corta hihetetlen kockázatot vállalva a Föld felé veszi útját, hogy újra a kezébe vehesse az események irányítását. Általa megismerjük a Földön maradt Corta-család múltját és jelenét is.

A McDonald által elképzelt jövőben minden, amitől az emberiség a huszonegyedik század elején fél, már megtörtént. Az Ordashold Földje tehetetlenül sodródik a klímaváltozás útján, a víz lett a legnagyobb kincs és vírusok, baktériumok terjesztenek gyilkos betegségeket. Lucas alakja és utazása élesen kirajzolja az energiaéhes Föld és a nyersanyagban gazdag Hold ellentétét. Ami az embereknek és a gazdaságnak a Földön nem sikerült, az talán a Holdon létrejöhet. A Hold egy új esély, egy gyarmat, ahova az emberek özönlenek, hogy valóra válthassák álmaikat. A Hold egy nemzetiségek, országok nélküli világ, ahol az összetartozást a nemzetiségnél sokkal szorosabb erő adja: a család.

„A család vagy a világ?”

Az Ordashold-ban a Cortákon kívül jobban megismerjük a Szun-okat és Mackenzie-ket is. Ahogy McDonald nyilatkozott, a regény, és maga a Luna-trilógia is tekinthető egy holdbéli Dallas-nak. Tele van intrikával, az egyes szereplők közti konfliktusok és a karakterek motivációja sokkal hangsúlyosabb. A fókusz sokkal inkább a családok történetén van, ezzel pedig McDonald eltér a sci-fi regények klasszikus szerkezetétől. A konfliktus globális mellett lokális lesz, az ellentétek nem csak világnézetek és eszmék, de emberek és családok közt is húzódnak.

McDonald Holdja neoliberális gondolatokból merít. Az új világ a régi modell hibáiból tanulva jött létre. A bőségesen rendelkező nyersanyagoknak hála nincs szükség országhatárokba szoruló szervezetekre, az emberek a Földtől elszakadva függetlenül, saját szélsőségeiket és ösztöneiket megtapasztalva élhetnek egy teljesen másmilyen életet. McDonald rengeteget foglalkozik azzal, hogy hogyan fejlődhet a társadalom ilyen nehéz és extrém körülmények közt, mint amik a Holdon uralkodnak. Ebben a kérdésben rejlik, a szerző szerint is, a zsáner egyik legszebb feladata. Ahogy McDonald fogalmaz: „A spekulatív fikció egyik gyönyöre nehézséget helyezni az emberekre és látni, hogy az emberiség hogyan válaszol”.

Stílus és kitekintés

Több értékelés és cikk is kiemeli McDonald különleges írói stílusát. A brit szerző különleges, gyönyörű nyelvezettel dolgozik, melyet magyarra Tamás Gábor, a regény fordítója hűen átültetett. A szöveg rendkívül intenzív, zsúfolt és gazdag. McDonald leírásai minden érzéket megmozgatnak. Bővelkedik a zene, színek, szagok, érzékek részletes elemzésében.

Az Ordashold az első kötethez hasonlóan rengeteg szereplőt mozgat, ez pedig sajátos narrációra ad lehetőséget. A regényben összesen tizenkét fejezet van, a fejezetek címe jelöli a cselekmény idejét. Erre szükség is van, hisz mindegyik fejezet egyszerre több fő karakter szálával dolgozik. Gyakran rövid, pár oldalas részfejezeteket kapunk csak a karakterekről. Ezek a rövid epizódok önmagukban olvasva is megállnák helyüket, hisz roppant igényesen vannak megírva. Gyakran hirtelen felütéssel, vagy párbeszéddel kezdődnek és szinte kivétel nélkül cliffhangerrel érnek véget.

Ez a szerkesztési mód indokolt és érthető, de 424 oldalon keresztül nagy figyelmet kíván az olvasótól. Mire feldolgoznánk a sok információt, a gyönyörű mondatokat és beleélnénk magunkat az adott karakter történésébe, már vége is. Emellett nehéz ilyen nagy számú karakterrel dolgozni, óhatatlan, hogy bizonyos szereplők kidolgozatlanok maradnak, vagy belesimulnak a cselekménybe. A főbb karakterekről kimerítő részletességgel megtudunk mindent, az ő egyéniségük kristálytiszta, de a mellékszereplők esetén sokszor maradhat felületes a kép, de bízom benne, hogy néhányukat még a harmadik kötetben jobban megismerhetjük!

Ha a Luna-trilógia az első, amit olvasol McDonald-tól, de tetszik, érdemes más, magyarul megjelent műveit is elolvasni. A Dervisház szintén egy kulturálisan sokszínű világba kalauzol el.

Ha arról gondolkodnánk tovább, hogy milyen is lehet az élet a Holdon, akkor pedig Robert Heinlein A Hold börtönében című regényét ajánlott kézbe venni.

Jó olvasást!