Fantasy-bőrbe bújtatott történelem – Mákháború könyvajánló
Rebecca F. Kuang 1996-ban született Kínában, négy éves korában családjával az Amerikai Egyesült Államok területére költöztek. Egyetemista évei alatt született meg első regénye, a Mákháború, melyet tizenkilenc évesen kezdett írni egy Kínában töltött év alatt. Kuang kínai filozófiát, történelmet tanult, tanulmányait jelenleg is folytatja. Több interjúban is nyilatkozta, hogy nem tervezett kizárólag írással foglalkozni, ennek ellenére rangos díjakat nyert és számos díjra jelölték, első könyve, a Mákháború, 2018-ban a Nebula-díjra jelölt legjobb regények közt szerepelt.
A Mákháború egy rendhagyó történet, Amerikában inkább pozitív, hazánkban vegyes fogadtatásban részesült, számos nyelvre lefordították már. Az írónő aktívan részt vesz a regény népszerűsítésében, hazánkba is ellátogatott volna 2020-ban a Könyvfesztiválra az Agave Kiadó vendégeként. A könyv itthon 2019-ben jelent meg, 2021 július 17-én pedig érkezik a trilógia harmadik, befejező része. Akit esetleg eddig az tartott vissza a Mákháború olvasásától, hogy az utolsó kötetre várt, hamarosan nekivághat a sorozatnak, így hát mi is megnézzük, miről szól a fiatal írónő első regénye.
Mák, háború, istenek
A Nikan Birodalom már két Mákháborút megvívott a szomszédos Mugeni Föderációval. A kegyetlen mugeniek, a hosszúíj-alakú sziget lakói, már több ízben megtámadták és feldúlták a birodalmat. Pusztításuknak a nyugati birodalom beavatkozása vetett véget, akik már nem tudtak szemet hunyni a népirtás fölött, melynek Speer szigete áldozatául esett. A vérzivataros évek alatt három hős született, akik az istenek hatalmát segítségül hívva képesek voltak ellenállni a mugenieknek. A Kapuőr, a Nőstényvipera és a Sárkánycsászár, akiket a nép trifekta néven ismer, együtt vezették győzelemre a nikarák népét.
A birodalomban a regény kezdetekor törékeny béke honol, ám a lakosságot továbbra is kábulatában tartja a tiltott ópium, amely Mugenből áramlik Nikarára, életben tartva a háború emlékét. A Sárkánycsászár halála után a birodalom élére a Nőstényvipera, a szépséges Szu Ta-Csi kerül. A Kapuőr eltűnése után ő marad a trifekta utolsó tagja. Próbálja összefogni civakodó hadurait, akik a birodalom tartományait vezetik. A tizenkét tartomány a tizenkét kínai állatövi jegy nevét viseli.
A hosszú éveken át tartó konfliktus alapjaiban határozza meg a Nikara Birodalom állami berendezkedését. Megannyi család ment tönkre és rengeteg gyerek maradt árván a háborúk után. Főhősnőnk, Zsu-nin Feng egy hadiárva, aki a lenézett, déli városban, Tikaniban él és az őt nevelő ópiumcsempész családnál dolgozik futárként. Vagy eladóként. Vagy bárhogy, ahogy kell a túlélésért. Amikor nevelőszülei úgy döntenek, akarata ellenére férjhez adják, Zsu-nin nemet mond nekik és úgy dönt, saját útjára lép. Egyetlen esélye, hogy letegye a birodalmi vizsgát, a kedzsut és így felvételt nyerjen a birodalom legjobb iskolájába, a Szinegard-ba, ahol az ország legjobb diákjaival együtt tanulhat katonai ismereteket.
Habár Zsin kiválló eredménnyel leteszi a kedzsut, a rendszer folyamatosan emlékezteti rá, hogy nem itt lenne a helye. Az elitista képzés nem látja szívesen a nincstelen lányt, így hamar számkivetetté válik diáktársai között. Zsin nem adja fel, küzd és titokban tanul, hogy fel tudjon zárkózni. Kitartása felhívja rá egyik tanára figyelmét is. Csiang, az iskola hiedelemtan tanára, aki legalább olyan számkivetett, mint Zsin, elkezdi a lányt tanítani és csakhamar világossá válik, a lánynak különleges képessége van, mely lehetővé teszi, hogy ő is éljen az istenek hatalmával.
A Mákháború és a kritikus olvasók
A főhősnő sorsának építgetése után Kuang csakhamar belesodorja Zsint az újból kirobbanó nikara-mugani háborúba, a narráció és a zsáner az eddig kicsit YA-nak tűnö vonalak után átvált egy erősen katonai stílusba. A Mákháborút ért negatív kritikák gyakran érvelnek a túl sok klisésnek tűnő elem mellett, a pozitív kritikák ugyanakkor kiemelik Kuang elbeszélését a háborús elemekről. Egy kicsit mindkettő igaz.
Úgy gondolom, hogy nem árt egy kicsit tudni, hogy mit is olvasunk pontosan, amikor Kuang regényét a kezünkbe vesszük. Az írónő egy történész. A regényében tanulmányait alapul véve a saját örökségét dolgozza fel. A Mákháború sajnos a kínai történelem egy sötét korszakán alapul. Elég a regény elején található térképre néznünk és máris szembeötlik a hasonlóságok Nikan és Kína, valamint Mugen és Japán közt. A két birodalom által vívott háború és a mugeniek kegyetlenkedése megtörtént eseményekből, a második kínai-japán háborúból és a nankingi mészárlásból merít. Erről az írónő is számos interjúban beszélt.
Ha az embernek nincsenek meg ezek a történelmi ismeretei, jogos lehet olvasás során az értetlenkedés, hogy mi végre van a sok brutális jelenet a regényben? Olvasóként én is húztam az orromat és nem értettem először a csata és a háborús jelenetek lényegét. Az, hogy utánaolvastam a történelemnek, segített abban, hogy helyén kezeljem a regényt, így másokat is bátorítanék rá.
Ettől függetlenül nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a regény lehetne sokkal jobb is. Egyértelműen látszik rajta, hogy első regény, viszont kezdésnek nagyon erős. Például a mugeniekről a regény elején kevés szó esik, ezért az olvasót szinte fejbevágja, amikor az aktuálissá váló háborúban olvas róluk. Mégsem ér el akkora sokkhatást, mint lehetne, mert nem lett megfelelően exponálva a konfliktus, ezen a száraz, távolságtartó narráció sem segít. Ezt más írói technikával lehetett volna korrigálni.
Kinek szól a könyv?
A Mákháború az írónő belépője a fantasy irodalomba és nyugodtan kijelenthetjük, hogy Kuang sikeresen letette a névjegyét. A történet hibái ellenére egy erős kezdés, bízunk benne, hogy még sok érdekes regényt olvashatunk tőle, nem csak a nemzetközi piacon.
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a Mákháború hasonlít Okarafor és Chakraborty munkáihoz, ahol a kortárs szerzők igyekeznek nemzeti örökségükből meríteni a világépítés során. Könnyű nyári olvasmányként semmiképpen sem ajánlanám, azonban, ha:
- szeretnél nem angolszász gyökerekből merítő fantasy-t olvasni,
- nem ijedsz meg egy kamasz főhősnőtől és nem gondolod, hogy iskolába csak Harry Potter járhat,
- éppen egy befejezett fantasy-sorozatot keresel, de az Idő Kereke túl hosszú,
akkor bátran vágj bele a Mákháborúba! Jó olvasást kívánunk!