Mindenki tanult mitológiai az iskolai évei alatt. Aztán kit jobban, kit kevésbé fogott meg. Egyikünk az északi, másikunk a délebbi vidékek mondakörét részesíti előnyben. Mindhez bőven vannak szakirodalmak és szórakoztató irodalmak is. Azonban most a kezembe került egy képregény, ami nem simán csak bemutatja a görögök isten-világát, hanem az egészet fogja és átteszi a mai környezetbe. Ami amellett, hogy új élettel tölti meg a mondakört, még közelebb is hozza a modern kor olvasóihoz.

Rachel Smythe kortár új-zélandi művész, aki a Webtoon-on mutatta be munkáit. Ez az online képregényes világ hozta meg számára az ismertséget és a sikert; ennek köszönheti, hogy nyomtatásban is megjelentek munkái. A webes világban is milliárdos megtekintésnél járnak a képkockái, kézzelfogható formának köszönhetően még több emberhez eljutott a története, a Lore Olympus. De nem csak a rajongók elismerésének örülhet, hiszen számos díjra jelölték, illetve kétszer megkapta az Eisner-díjat, ami a képregényes világ egyik legismertebb díja.

Erős női karakterek a hölgy olvasókért

A mai napig az él sokak fejében, hogy képregényt csak a kocka középiskolás fiúk olvasnak, akiket amúgy kivet magából a társadalmi elit. Pedig ez már közel sem így van. Már rögtön az elején úgy indul a kötet, hogy egy szerzői figyelmeztetést olvashatunk: bántalmazás, szexuális trauma és mérgező kapcsolatok fedezhetők fel a lapokon, melyek egyes emberek számára felkavaróak lehetnek. Ennél már elég egyértelmű a helyzet, hogy nem gyermekeknek szánták ezt a képregényt.

A másik cáfolata az egész kamasz fiús teóriának, hogy ismételten egy női főszereplőnk van. Aki nem is akárki, hanem Perszephoné görög istennő. Ő egy fiatal, ártatlan istenség, akit az anyja a halandók között nevelt fel, hogy megvédje a romlott erkölcsű apjától és az ármányokkal teli fenti világtól. De ahogyan mindenki felnő, neki is eljött az idő, hogy elérkezzen Olümposzba. Ezzel a történettel kicsit olyan érzésem van, mint mikor a naiv lánykák elmennek valami főiskola kollégiumába, és ott belekóstolnak a felnőtt létbe. Szóval igen, határozottan felnőtteknek való képregény, és erősen ajánlott a női olvasóknak is.

Figyelemfelhívás a baj elkerüléséért

Maga a történet azzal kezdődik, hogy egy nagy buli van az isteneknek, ahova Perszephoné is készülődik Artemisszel együtt. Akire egyébként szobatársként hivatkozik, de később inkább lakótársnak látszik a történetből. Persze, nem nagy különbség, azért mégis számomra zavaró volt ez a fogalomhasználat. Nem mellesleg olyan esemény is lesz, ami amúgy nem történhetett volna meg, ha egy szobában vannak. Mivel a felnőtt tartalom már az elején kitudódott, nem kell nagyon titkolózni, hogy igen, olyanok is történnek, és igen, nem feltétlenül kölcsönös megegyezésen alapulóan.

De vissza a bulira. A készülődés és a szépítkezés után megérkeznek a helyszínre, ahol már másik főszereplőnk, Hádész is jelen van. A testvéreivel, Zeusszal és Poszeidónnal már iszogatnak, beszélgetnek, amikor észreveszi a lányt. Természetesen egyből úgy érzi, meg kell szereznie, és el kell mondania, mennyire gyönyörű, amit meghallanak a nem megfelelő fülek is. A bonyodalom pedig itt kezdődik meg. Mint tanulság, nagyon jól bemutatja, mennyire veszélyes is egy ártatlan, jóhiszemű lánynak bulizni menni. Nem kell sok, a felvigyázójának a figyelmét elterelik, ő meg butácska módon megissza, amit hoznak neki.

Maga a képi világa egyébként gyönyörű. Számomra kicsit kevés volt a teljes oldalú, hátteret nyújtó grafika. Szeretem, mikor kivan töltve minden, amikor tényleg egy folyamatban van, érezhető a képek összekapcsolódása, és nem csak le vannak téve egymás mellé. De persze, ez csak ízlés kérdése. Mert amikor csak a kockák vannak, akkor is azok ki vannak dolgozva, minden érzelem átjön belőle. Ami viszont tényleg hiánynak róható fel, az a családfa. Igen, tanultuk az isteneket, igen, tudni kéne, ki kinek a kije. De valljuk be, egyrészt régen volt, másrészt nem foglalkoztat annyira a dolog, hogy megjegyezzem. Örültem volna, ha nem kell mellé kiguglizni, hogyan is épül fel a családjuk, és ki mivel is foglalkozik isteni mivoltát tekintve. Bár az érdemeiből semmit nem von le, de olvasás előtt mindenképpen érdemes egy pillantást vetni a kapcsolatokra.