Hihetetlen, hogy hogyan halad az idő, ugyanis ez már a harmadik része a Gyerekkorunk kedvenc meséi cikksorozatomnak! Az első és második cikkben a saját kedvenceim közül szemezgettem öt-öt sorozatot. Ezúttal viszont kedves kollégáimat kértem meg, hogy írjanak szintén ennyi kedvencükről pár sort. Így hát következzen Gueth Ádám és Johnnykiwi42 kedvencei. Vajon ők mit néztek kicsiként?

Gueth Ádám

„Egyszer volt” széria

Játékosan, szórakozva tanulni mindig sokkal jobb, mint egy zárt tanteremben feszengeni. A francia filmkészítő, Albert Barille és az Egyszer volt-sorozat rengeteg gyermek számára nyújtott alapvető ismereteket a történelemről, az emberi testről, a nagy felfedezőkről és feltalálókról valamint a természet és a világűr csodáiról. Az epizódokat nézve magam is a szakállás mindentudó öregúr tanítványának éreztem magamat, és mindig kíváncsian vártam az újabb epizódokat. Személy szerint nekem az Egyszer volt…az ötlet tetszett legjobban, mely a feltalálók világába kalauzolt el és felnőtt fejjel is szívesen tekintem meg.

Mesék Mátyás királyról

„Magyar urak jőnek Buda városába…”– csendült fel a nóta a Kaláka előadásában az Újváry László rendezte Mesék Mátyás királyról című rajzfilm sorozat epizódjainak elején. A magyarság – valójában korántsem annyira igazságos – királyáról, Hunyadi Mátyásról szóló népmeséket feldolgozó alkotás gyönyörű animációval és szenzációs szinkronhangokkal idézte meg a késő középkor és a reneszánsz hangulatát, az ifjaknak pedig jó erkölcsi iránytűt adott a későbbiekben. Helyei László orgánuma pedig nem csak Donald Sutherlandhez vagy Morgan Freemanhez passzolt tökéletesen, hanem a hollócímeres nagy uralkodóhoz is.

Dexter laboratóriuma

Gendy Tartakovsky agymenése sok gyermek figyelmét irányította a tudományok felé, miközben a benne látottak nem is állhattak volna távolabb a valóságtól. Be kell vallanom, mindig nagyon sajnáltam Dextert, akinek titkos laboratóriumában bugyuta nővére, Dee Dee hatalmas pusztítást és felfordulást okoz. Valószínűleg egy generáció számára váltak legendává a széria olyan mondatai, mint az „Omelette du Fromage” vagy az „úúú, ez a gomb mire való?”. Bár a legtöbbünk számára nem adatott meg a titkos laboratórium, de a barkácsoláshoz és kísérletezéshez egészen biztosan kedvet kaptunk.

Johnny Bravo

Van Partible megteremtette azt a csávót, aki magát a legnagyobb sármőrnek és hódítónak hiszi, ugyanakkor amint éles bevetésre kerül a sor, mindig kudarcot vall a hölgyek előtt. Johnny Bravo egy igazán szórakoztató balfácán, de gyermeki fejjel talán fel sem fogtuk sokan, mennyire találó is figurája, akit rendszerint minden epizód végén felpofoznak a nők, arrogáns modoráért. A szebbik nemmel bizony illik tisztelettel bánni!

Könyvek könyve

Nem gondolná az ember, hogy a Bibliából éppen egy távol-keleti, jórészt buddhista országban készül színvonalas feldolgozás, de a Könyvek könyve esetében pontosan ez történt. A japán Higucsi Maszakazu rendezése az ó és újtestamentumi időkbe repíti vissza a fiatalokat és alapvető bibliaismerettel látja el őket, ami nem csak vallásos embereknek lehet hasznos. A zsidó-keresztény kultúra hatása a történelemben, művészetekben, a politikában és pop-kultúrában is tetten érhető, ezért nem árt tisztában lenni ezek eredetével. Az Egyszer volt-szériához hasonlóan itt is szórakozva tanulhatunk.

Johnnykiwi42

Szippancsok

Gyerekfejjel nagyon jó volt nézni a kis víz alatti lények kalandjait. Valahogy a víz alatti világ misztikus, rejtélyes, hívogató erejét jelenítette meg számomra. Történetei, karakterei meglehetősen egyszerűek, történései pedig kiszámíthatóak. De gyerekek számára az ilyen tanmeséknek is megvan a maga helye. Ilyen szemmel nézve pedig a Szippancsok a mai fiatalok számára is megállja a helyét. 

Dexter laboratóriuma

A Dexter laboratóriuma vicces, szerethető karaktereivel és aranyos, zabolátlan sci-fi ötleteivel talált utat a közönségéhez. Az animáció talán mai szemmel már hagy némi kívánnivalót maga után, a maga korában viszont teljesen rendben volt. Mindent elmond, hogy annak idején Dexter miatt én is szerettem volna egy titkos laboratóriumot. Felnőttként talán kevésbé köt már le, de számomra mindig a vörös hajú kis zseni lesz A Dexter, nem pedig a később jött népszerű sorozatgyilkos. 

Scooby-Doo

Scooby Doo az a nyomozós-szörnyes animációs sorozat, amit talán senki nem a nyomozás és a szörnyek miatt szeretett. A tipikus, de szerethető karakterei vitték el az egészet, élükön magával az ikonikus Scooby kutyával. Az ő és Bozont párosa miatt szerethető az egész komédia gyerekek generációi számára. Nyomozós sorozatok egyfajta paródiájaként pedig akár felnőtt fejjel is szórakoztató tud lenni.

Pindúr Pandúrok

Craig McCracken animációs sorozata igazi szívvel-lélekkel teli gyerek szuperhősös kaland, még a Marvel-filmek fénykora előttről. Történetei felnőtt fejjel kicsit talán bugyuták, de popkulturális utalásai és kedves szereplői ma is szerethetőek. Tipikus szuperhős-szituációk kiparodizálásában ma is kevés szerethetőbb próbálkozás van a három kislány akcióinál. 

Szamuráj Jack

A legendás Genndy Tartakovsky jövőben játszódó szamuráj-eposza kisgyerekként a képernyő elé szegezett. Egyedi rajzstílusa külön említést érdemel, ilyen szempontból talán az alkotó többi animációs sorozata közül is kiemelkednek Jack kalandjai. Ezen kívül a kevés párbeszéd ellenére is végig izgalmas története ragadja meg a nézőt. A több mint tíz évnyi kihagyás után érkező ötödik évad után pedig kijelenthető: A Samurai Jack felnőtt fejjel is remek néznivaló.