Kritizátor

Sokszor hangoztatott közhely, hogy egy könyvet senki se a borítója alapján ítéljen meg. Ennek a legtöbben a legtöbbször még is így tesznek és bizonyos könyveket már a borítójuk alapján megítélnek. Vagy még inkább elítélnek. Sokszor egyébként tévesen. Ugyanakkor az is igaz, hogy vannak olyan könyvek, amelyeket egyesek kifejezetten a borítójuk miatt vesznek meg és természetesen erre olykor maguk az alkotók és/vagy a mögöttük lévő kiadók is nagyban rájátszanak. Speciel nem titok, hogy én is vettem már meg nem egy könyvet kizárólag csak a borítója miatt. Ennek oka, hogy a közönség úgy van kondicionálva, hogy bizonyos dolgokból akaratlanul is apellálni szokott valamire függetlenül attól, hogy ez végül valóban úgy van-e vagy sem. Hasonló a helyzet a mostani cikkünk alanyával, vagyis hát alanyaival, amelyekről a borítója alapján feltehetően mindenki azt gondolja, hogy ez biztosan valami elfuserált, kosztümös, nyálas, romantikus vacak, pedig valójában valami teljesen más.