Film

A náci filmipar „remekműve”

A film, mint technológia és mint művészeti ág az emberiség történelmének egy hihetetlen innovációja, mely elvarázsol, meghökkent és ámulatba ejt. Mint mindenfajta művészet, úgy a mozgókép is igényeket formál és igényeket szolgál ki, ami talán legjobban a propaganda műfajában csúcsosodik ki. Tulajdonképpen minden alkotás tekinthető egyfajta propagandának, hiszen a meggyőzés eszközeivel élve próbálnak számunkra eladni vagy befogadhatóvá tenni valamilyen üzenetet vagy tartalmat. Az viszont, hogy egy művész milyen tartalmat közvetít közönsége felé, már meglehetősen kényes kérdés. A német rendezőnő, Leni Riefenstahl 1935-ös rendezése, Az akarat diadala valószínűleg a dokumentumfilm ágazatának egyik legkiemelkedőbb darabja… de egyben a legvitatottabb is.

leni_riefenstahl_triumph_will_poster_14a_1.jpg

(tovább…)

Képregény

Az álSuperman és a fura Batman

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a történetmesélés aranykorát éljük. A filmek elárasztják a mozikat, a sorozatok a televíziók képernyőit, és a képregényes piac is tobzódik jobbnál jobb címekben. Vagyis, valóban tobzódik? Nem csoda egyébként, ha ilyen kínálat mellett az ember azt veszi észre, hogy egy csomó olvasni vagy látnivaló gyűlik fel a háta mögött, és mikor megfordul, a dőlni készülő művek tornya agyonnyomja. Úgy gondoltam hát, mi lenne, ha cikk formájában megírnám a lemaradás behozást, és a teljesség igénye nélkül megnéznénk, mi is pontosan a helyzet a nagy képregény kiadók háza táján. Elsőnek kezdjük a DC Comics-szal.

(tovább…)

Kulissza

Az alien anyakirálynő

Lady Gaga (született Stefani Germanotta) művésznevét a Queen együttes, Radio Ga Ga című dalából kölcsönözte. Fontos megjegyezni, hogy a neve hozzátartozik a művészetéhez, a megkreált személyiségéhez, mellyel a pop iparban tevékenykedik. Sokan összemossák az extravagáns ruháiról ismert Lady Gagát a csendes, visszahúzódó és végtelenül érzelmes Stefani Germanottával. Képesnek kell lennünk a két személyiséget, a valós és a csak populáris kultúrában létező identitását különválasztani. Énekesi karrierje a The Fame albumával indult 2008-ban, ekkor még egy volt a slágergyáros énekesnők közül, nagyobb stílusbeli váltása 2009-re tehető a The Fame Monster középalbum megjelenésére, amin olyan ikonikus dalok kaptak helyet, mint a Bad Romance, Alejandro és a Beyonce-val közös duettje, a Telephone. Itt még egész kis szeletét kaptuk a Lady Gaga-jelenségnek, a kultuszteremtés kezdő fázisában ugyanolyan fontos szerepet játszott a rajongói tömeg kiépítése és a bárki mással össze nem hasonlítható stílus megteremtése, melyben az azóta már elhunyt brit divattervező, Alexander McQueen segítette. Kettejük munkakapcsolatának egyébként olyan ikonikus összeállításokat köszönhetünk, mint a ,,húsruha” és úgy egyáltalán az összes olyan kreáció, melyeket az énekesnő a klipjeiben viselt. Az igazi nagy áttörés, a szupersztár-státusz, a Mother Monster éra a 2011-es Born This Way albummal teljesedett ki, ezért is erről a lemezről választottam jelen írásom tárgyát, a Yoü and I dalhoz készített klipet.

(tovább…)

Könyv

Az istenek köztünk járnak

Amióta világ a világ, az emberek arról vitatkoznak, hogy vajon léteznek-e az istenségek és egyéb természetfeletti lények. Neil Gaiman többszörösen díjnyertes regényében, amiből most mutatják be a sorozat-adaptációt, ez a kérdés fel sem merül: olyannyira nem, hogy az istenek az emberek mellett élnek a jelen Amerikájában, a maguk problémáival és konfliktusaival együtt. Amibe most egy földi halandót is akaratán kívül belerángatnak.

(tovább…)

Film

Nem lenne rossz, ha jó lenne…

Mai filmünk nem a legrosszabb kategóriába tartozik, hanem inkább elkeserítő az a tudat, hogy magából az alapsztoriból többet is ki lehetett volna hozni. Igen ígéretes indulást követően érjük el azt a bizonyos mélypontot, de a végén mégis csak látszik egy nagyon picike fény az alagút végén. A D-War – Sárkányháború vegyes érzelmeket váltott ki belőlem.

dwar.jpg

(tovább…)

Könyv

Utazás a koponyám körül

Karinthy Frigyes az irodalom és a tudomány mezsgyéjén is egyensúlyozni tudó humorista, filozófus és műfordító 1887. június 25-én született Budapesten. Munkássága során számos cikke, tanulmánya és értekezése jelent meg különböző újságokban, miközben lírikus és prózai oldala kötetei sokszínűségét bizonyította. A halál hirtelen és korán érte, mindössze 51 évesen, amikor agyvérzés következtében az idilli balatoni üdülőhelyen, Siófokon hunyt el 1938. augusztus 29-én. Megszokott, ám annál tevékenyebb élete azonban 1936-ban fordulóponthoz érkezett, amikor a budapesti Central Kávéházban üldögélve vonatdübörgésre lett figyelmes. A felismerés, hogy hallucinál, csak később nyert értelmet, de egyben biztosak lehetünk: nagy sikerű regénye és egyben memoárja, az Utazás a koponyám körül, mely a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb műve, pontosan ezzel a képzelődéssel indul. 1970-ben Révész György rendezett filmet erről a különös utazásról Latinovits Zoltánnal a főszerepben. 

(tovább…)

Könyv

Környezettanulmányok

Amikor megnézünk egy filmet, sorozatot, vagy elolvasunk egy regényt, képregényt, általában a cselekményre összpontosítunk és nem is nagyon figyelünk a történet keretét meghatározó társadalmi berendezkedésre. Kivéve persze, ha a cselekmény éppen a fennálló hatalom ellen irányul. Mindig így van ez, ha a történetnek a való világ adja a hátterét, hiszen ezen esetekben mindig egy fennálló, vagy már letűnt társadalmi minta van jelen. De mi van akkor, ha a fikció nem a jelenben vagy a múltban játszódik? Ha a világ, melyben kalandozunk, egy elképzelt vagy továbbgondolt társadalom? Egyáltalán érdekli ez a nézőt/olvasót? Addig nem, míg rá nem jön, hogy a környezettanulmányok mélyebb megértést tesznek lehetővé (általában).

fv.png

(tovább…)

Disney+, Netflix, Sorozat

Iron Fist egészben

Az Iron Fist első évadának lezárultával lényegében teljes lett a csapat. Augusztus 18-án Daredevil, Jessica Jones, Luke Cage és Danny Rand összeállnak, hogy együtt rúghassák sejhajon a kószáló rosszfiúkat. Mindezek mellett közeleg a Daredevil és a Jessica Jones következő évada, a Punisher sorozatról nem is beszélve.

(tovább…)