Az Esernyő Akadémia képregény sorozatnak indult, amely már önmagában is hatalmas népszerűségnek örvendett. Ezt csak tetézte, mikor a Netflix saját gyártású szériájaként is debütált milliók képernyőjén. Onnantól már nem csak az úgynevezett “kockák” ismerték a különleges gyerekek életét, hanem az egész világ a rajongójukká vált. Igaz, még csak 2 évad jelent meg, de úton van a folytatás, amit a Netflix egy rövid videóval jelzett. De amíg erre várunk, addig a főszerep maradjon meg Klausnak, hiszen az új képregény, a sorozat spin-offja, az ő történetét mutatja be – a világvége előtt 12 évvel járunk.
Azt gondolom Neil Gaimant ma már senkinek sem kell írói sorsokat tartalmazó enciklopédiákat leporolva és fellapozva bemutatni. Ha más forrásból nem is, de a műveiből készült vagy éppen még készülőfélben lévő sorozatok kapcsán bizonyára azok is találkoztak a brit úriember nevével, akik nem követték nyomon képregényírói pályafutását. Pedig, amint a mai szeánszunkra tartogatott gyűjtemény is mutatja, igenis érdemes vetni rá egy jó hosszan tartó pillantást. Érdekes elgondolások, egyedi perspektívák és markáns alkotói vélemény jellemzi ezt a bő 20 év terméséből építkező kötetet.
Afázia – nyelvi zavar, mely a már kialakult beszédképességeket érinti. Idegen eredetű szó, amivel az emberek érintettség hiányában, vagy bölcsészdiploma nélkül, alapvető esetben nem találkoznak. Csodaszép, méregzöld borító, sárgán szedett cím, ígéret, hogy a vaskos könyvtest az egyik legjobb magyar űroperát fogja tartalmazni. Mindez bőven elég volt ahhoz, hogy az egzotikumra vágyó, vagy reménykedő sci-fi olvasó felkapja a fejét és virtuális, vagy valós kosarába nyomban behelyezze az Afázia kötetét. Én is így jártam, még 2021 nyarán, amikor a regény megjelent az Agave kiadó szárnyai alatt.
A magyar történelem a dicső pillanatok mellett tele van olyan fejezetekkel, melyek máig kibeszéletlenek és hatásuk a kortárs közéletet is befolyásolja. A hazai HBO új sorozata, A besúgó a ’80-as évekbe kalauzol minket, hogy lerántsa a leplet a korszak ügynökhálózatáról, de az akkoriban formálódó ellenzéki mozgalmakról is. A cikk spoilermentes.
Mindannyiunknak van kedvenc szerzője, aki bármit is írjon, azt azonnal olvasni akarjuk, számoljuk a napokat az új könyv megjelenéséig, mikor végre elmerülhetünk az ismerős stílus és jól megválasztott szavak alkotta történetben. Kicsit olyan ez, mint megérkezni egy számunkra otthonos helyre. Azonban ez kétoldalú dolog: a várakozás sokszor olyan elvárásokat szül, amelyek néha nem teljesülnek, máskor pedig a vágyott könyv túlszárnyalja minden előzetes elképzelésünket. Nálam ebben az esetben az utóbbi történt, V.E. Schwab ismét teljesen magával ragadott.
New Yorkot már sok megrázó esemény érte mind a valóságban, mind a fiktív filmekben és könyvekben. Valahogy már el sem tudnánk képzelni máshol egy katasztrófát vagy egy terrorcselekményt. Legyen szó akár a földönkívüliekről, akár egy világvégéről, vagy csak az emberek pusztítás vágyának kiélésének helyszínéről. J.D. Barker legújabb könyvében sincs ez máshogy. A metropolisz tökéletes helyszínválasztás a cselekménynek, és akik nem jártak ott, azok is tökéletesen el tudják képzelni az említett pontokat, annyit olvashatunk róla, vagy láthatjuk filmekben. Már önmagában ez is megadja a könyv alaphangulatát – és akkor még nem is beszéltünk az író sajátos stílusáról.
Cyrano történetének legújabb filmes feldolgozását a közönség két fő tényező alapján fogja értékelni. Az egyik tényező a méltán közkedvelt remek színész, Peter Dinklage. A másik tényező pedig a musical műfaja. A zenés-táncos történeteket sokan szeretik, sokan ki nem állhatják. Azt viszont mindkét tábornak el kell ismernie, hogy egy dalolászással megtöltött világban könnyű a túlzott érzelgősség csapdájába esni.
A 70-es évek Amerikája mindig is remek alapanyagként szolgált Paul Thomas Anderson számára. Bár az első filmje, A szerencse zsoldosai volt, a Boogie Nights tabuként kezelt témája, diszkógömbjei, mikrofonfrizurái és – mai szemmel nézve – vállalhatatlan ruhakölteményei jelentették számára a mainstream filmvilágba való tényleges betörést. A későbbi években rendre eltávolodott ettől a korszaktól és hol az 1900-as évek kapitalista befektetők és a radikális Krisztus-követők kettős ölelésében megfulladó, napszítta és véráztatta olajmezőin (Vérző olaj), hol pedig az ötvenes évek kilátástalan, erőteljesen egzisztencialista és modernista hangvételt nyújtó szektáiban (The Master) talált új otthonra. Végül 2014-ben a posztmodern irodalom egyik császárának, Thomas Pynchon-nak (1937-) a Beépített hiba című hard-boiled átiratként is betudható könyvét adaptálta, több-kevesebb sikerrel. Ennél a filmjénél már megosztóbbak voltak a vélemények, de azt még a produkciót nem szeretőknek (csak, hogy finoman fejezzem ki magam) is el kell ismerniük, hogy azt a regényt sehogy se lehetett volna jobban és hitelesebben vászonra álmodni. 2021-ben Anderson ismét megtért a számára Mekkát jelentő korszakhoz, és leszállított egy ízig-vérig romantikus filmet, amit egy híres lemezbolt-hálózat után nevezett el. Ez lett a Licorice Pizza. A kritika minimális spoilert tartalmaz!
2006-ban megjelent egy zseniális játék a 2K és a Human Head Studios jóvoltából. Ez volt a Prey. Egy fantasztikus sci-fi, amiben egy cseroki bajkeverő, Tommy bőrébe bújva kellett meglépnünk a megszálló idegenek hajójáról. Nem sokkal később el is kezdték a melót a folytatáson, ami aztán egyszer csak eltűnt. Közben a szerzői jogok a Bethesdához kerültek és kerek 10 évvel az eredeti játék után újra feltűnt a Prey cím. Ez azonban már egy teljesen más történetet elmesélő és stílusában is nagyon különböző játék volt, ami 2017 májusában már meg is jelent. De meg is érte várni az új Prey-re? Nos, azt kell mondjam, nagyon is. De alább részletezem is.
Ryan Reynolds a Free Guy után ismét sci-fi készítésébe fogott. A Free Guy rendezője, Shawn Levy jegyzi ezt a mozit is, és több más kedvelt név is felbukkan a szereplőgárdában. Mi kell még egy jó filmhez?
We use technologies like cookies to store and/or access device information. We do this to improve browsing experience and to show (non-) personalized ads. Consenting to these technologies will allow us to process data such as browsing behavior or unique IDs on this site. Not consenting or withdrawing consent, may adversely affect certain features and functions.
Funkcionális
Always active
Olyan hozzáférés vagy tárolás ami szigorúan szükséges ahhoz a legitim célhoz, hogy a felhasználó az általa kért funkciókat használni tudja, vagy lehetővé tegye az oldalról történő információ kommunikációját. Például az oldalra történő bejelentkezés és bejelentkezve maradás.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Olyan hozzáférés vagy tárolás ami kizárólag statisztikai céllal történik.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Marketing
Olyan hozzáférés vagy tárolás ami szükséges a marketing célú felhasználói profilok küldéséhez, vagy akár a felhasználó követéséhez több weboldalon keresztül. Például a beágyazott YouTube videók ilyen sütiket használnak.
