Képregény

Igazság mindörökké? -Ha/Ver, Harmadik könyv ajánló

Amikor nekiálltam ezt a gyűjteményes kiadást ismét feleleveníteni, rá kellet döbbennem arra, hogy talán ez a Millar-Romita Jr. páros leginkább nyomasztóra sikerült hét füzete, ennyi számból tevődik össze ugyanis az itt helyet kapott, soron következő nagyobb szakasz. Egy percig sem állíthatjuk ugyan, hogy az első és második, magyar nyelvű kollekció ne tartogatott volna az érzelmi skála minden részéről lelkünket ostromló, vizuális formába öntött dallamokat, de itt a nyakunkba zúdul mindaz, ami egy valószerű világ hőseire csak lecsaphat. Tragikus és mindenekfelett tanulságos utazás elé nézünk, izgalmas alakba kanyarítva. De mielőtt elkezdjük, nyújtsátok a kezeteket és esküdjetek a mécses fényénél: soha nem adjátok ki a titkos személyazonosságotokat!

(tovább…)
Könyv

A popkultúra dicsérete – Ready Player One ajánló

Ernest Cline első könyve, a Ready Player One 2011-ben jelent meg. A kamaszként visszahúzódó természetű, kicsit kocka, D&D rajongó informatikus, aki szabadidejében írt és slam poetry versenyeket nyert, rögtön belenyúlt a tutiba. Alig írta alá szerződését a kiadójával, a filmes jogok már elkeltek. Cline könyve ikonikus darabbá nőtte ki magát az évek során, előkelő helyet foglal el számos, minden idők legjobb sci-fi könyveit taglaló toplistán.

(tovább…)
Film

Friss levegő a tipikus sci-fi filmek között – Oxigén kritika

Alexandre Aja legutóbb a Préda című horrorfilmjével borzolta a kedélyeket, ami az általam vártnál sokkal jobban sikerült. Nem különösen jó, még csak nem is kiemelkedő, de egészen jól elkészített és szórakoztatóan elmesélt történet volt. Ezért optimistán kellemes kikapcsolódást vártam az idei filmjétől, az Oxigéntől is, és szerencsére nem kellett csalódnom.

(tovább…)
Film

Földi halandók az óriás techcégek ellen – Előzmények törlése kritika

Az Előzmények törlése (Effacer l’historique) az idei Ideje Moziba Menni Fesztivál egyik francia-belga darabja, méghozzá igencsak különc, abszurd és nehezen beskatulyázható alkotása. A Gustave de Kervern és Benoît Delépine rendezőpáros ismét összeállt, filmjük pedig 2020-ban az Ezüst Medve-díjat is elnyerte a Berlinálén. Érdemes viszont felkészülni arra, hogy… nos, erre a filmre nem lehet előre felkészülni. Az Előzmények törlése még műfaját tekintve is nehezen besorolható, tempóját, karaktereit, a szituáció kibomlását tekintve pedig pláne.

(tovább…)
Játék

Öt videojáték leleplezés, amit mindenképp látni szeretnénk az idei E3-on

Alig néhány hét múlva kezdetét veszi az idei Electronic Entertainment Expo vagyis röviden E3, ami a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is kizárólag digitális formában kerül megrendezésre, ám ahogyan eddig is, úgy most is vannak kiadók, akik inkább kihagyják a közös dzsemborit, hogy egy saját online rendezvény keretében számoljanak be nekünk a közeljövő sikervárományos vagy éppen botrányokat kitermelő videojátékairól. Ennek örömére az alábbiakban összeszedtem azt az öt videojátékot, melyek könnyűszerrel az idei E3-as időszak legnagyobb sztárjai lehetnek, már amennyiben a fejlesztőik is úgy látják, hogy most érkezett el a tökéletes idő arra, hogy az egész világ szeme láttára lerántsák a leplet ez idáig féltve őrzött portékájuk legféltettebb titkairól.

(tovább…)
Film

Divatból született gonoszság – Szörnyella kritika

A negatív karakterek sok esetben jóval nagyobb érdeklődést szoktak kiváltani a közönségből, mint arra általában a pozitív oldalon helyetfoglaló társaik képesek. Ennek a legfőbb oka az, hogy az egyes negatívnak számító cselekedetek inkább szorulnak magyarázatra, mintsem azok a társadalmilag elfogadott normák, amelyek szerint a többség élni próbál. Márpedig újabban a különböző alkotások egyre többet foglalkoznak azzal, hogy kissé közhelyesen fogalmazva, mi visz rá valakit arra, hogy a rossz útra térjen. Hasonló célja van a Disney által nemrégiben megjelent önálló Szörnyella filmnek is, ami, akárcsak korábban a Demóna esetében, egy újfajta megközelítésből kíván bemutatni egy ikonikusnak számító gonosztevőt.

(tovább…)
Film

Nevetünk és sírunk, sírunk és nevetünk – Jóbarátok: Újra együtt kritika

Abba a generációba tartozom, amelyik már nem hétről-hétre várta a Jóbarátok aktuális epizódját, hanem a sorozat egyik (ki tudja már melyik, talán, amikor Ross karácsonyi tatunak öltözve próbálja megismertetni a fiával a hanuka történetét) epizódjával a milliomodik ismétlésnél találkozott először. A képernyő előtt ragadtam, és mivel a szüleim nagy rajongói voltak, ezért meg volt otthon mind a tíz évad dvd-n. Ekkor lehettem körülbelül 11-12 éves. A Jóbarátok nekem nem az ifjúkoromat, hanem a gyerekkoromat jelentette annak idején. Természetesen nagyon örültem neki, mikor hallottam, hogy a hatosfogat a HBO streaming platformjain újra összeáll – még ha nem is egy új epizód, hanem egy talkshow erejéig.

(tovább…)
Film

A kertvárosi horror a posztmodernbe költözik – Kék bársony kritika

Az anyagi bukások nagyon gyakoriak a filmművészetben. Elég, ha az elmúlt évtized filmes terméseire gondolunk, 47 Ronintól kezdve Johnny Depp indián parókájáig (A magányos lovas). Ez a jelenség azonban nem csak a 2010-es évekre jellemző. Sok, mára legendássá vált filmrendező ,,büszkélkedhet” egy-egy ilyen munkával, köztük David Lynch is, aki számára a ’84-es Dűne örökre eldöntötte, hogy soha nem lesz belőle mainstream, hollywoodi alkotó. Inkább egy olyan irányt választott, amely leginkább a szürrealizmusból táplálkozik. Erre példa a mostani alanyunk, a Kék bársony.

(tovább…)
Játék

Nehéz dió – könnyed mulatozás, avagy ki milyen nehézségi szinten játszik

Nincs is annál jobb, mint egy nehéz nap, vagy hét után leülni a képernyő elé, kezünkbe venni a kontrollert, avagy az egeret és átadni magunkat a kedvenc játékaink nyújtotta élményeknek. Hiszen ezért játszunk, hogy elméletekkel gazdagodjunk, relaxáljunk és legfőképp szórakozzunk. De mint az élet minden más területén is, úgy ennek a szórakozás mibenlétének megítélésében is különbözünk. Gamer és gamer között is nagy a különbség, hogy ki mit is tart pontosan szórakoztatónak, mivel, melyik platformon és hogyan szeret játszani. De van még egy szempont ami úgy veszem észre legalább annyira megosztja a gamer társadalmat, mint mondjuk a platformháború. Ez pedig az, hogy milyen nehézségi szinten KELL (szerintük) játszani. Ezt a témát járnám körül jelen írásomban.

(tovább…)
Film

Zombik és hentelés Las Vegasban – Army of the Dead kritika

Zombifilmes debütálása óta forgatott a legendás thermopülai csatáról, majd több, mint 2000 évet utazva az időben először kóstolt bele a szuperhősök világába, a hidegháború legsötétebb időszakában. A látnoki erejű Zack Snyder már első három filmjével kialakította a saját kultuszát, hogy azután minden erejével azon legyen, hogy rozsda kerüljön a glóriájára. Következő filmje már baglyok közti háborúról mesélt, hogy egy évre rá az álmok világába révedjen – ez utóbbi munkája finoman szólva nem aratott osztatlan sikert sem a nézők, sem a szakma részéről. Az elmúlt, közel tíz évben a DC újdonsült szuperhős univerzumának útjait egyengette, három és fél filmmel megörvendeztetve fanatikus rajongótáborát. Mivel a vállalkozása kudarcba fulladt, végül úgy döntött, visszatér a gyökereihez, és a Netflix égisze alatt elkészítette második zombis filmjét, ami stílusosan az Army of the Dead címet kapta.

(tovább…)