A Batman képregények nyolcvan éves fennállása alatt már megannyi képregény alkotónak nyílt lehetősége arra, hogy újra gondolja vagy éppenséggel kifacsarja a sötét lovag ezerszer hallott legendáját. Mégis a denevérember hosszú pályafutása alatt maximum egy tucatnyinak sikerült az a bravúr, melyben nem csak újra gondolták Gotham álarcos bosszúállóját, hanem egy olyan oldalát mutatták meg az olvasónak, ahol a jó és a rossz közti határvonal talán sosem létezett. Sean Murphy 2017-ben megjelent – tavaly óta pedig a Fumax kiadónak hála végre magyarul is olvasható -, nyolcrészes Batman: Fehér Lovag címre keresztelt minisorozata pontosan ez a fajta történet, azonban Murphy elbeszélésében eme elgondolás még csak annak a bizonyos jéghegynek a csúcsa.
(tovább…)Fogd egy rendezőzseni gyermekkori rajzát, tegyél hozzá egy mára botrányoktól nem mentes színészt, fűszerezd meg az egészet idétlen fantasztikummal és fekete humorral, majd mérd ki hozzá a kertvárosi idillt és megkapod a kilencvenes évek egyik legkultikusabb remekét, az Ollókezű Edwardot.
(tovább…)2021-et írunk, és mondhatjuk, hogy a videójátékok lemezes verziói olyan helyzetben vannak, mint mikor a zenei cd-ket leváltotta az mp3. Rengeteg érv és ellenérv van mindkét oldal mellett, és igazságot sem nagyon lehet tenni, hiszen ez egy szubjektív dolog, mégis megpróbálom most objektívan vizsgálni a témát.
(tovább…)Szaúd-Arábia és Szíria után ezúttal Teherán, Irán fővárosa a helyszíne a Kelet gyöngyszemei című cikksorozatom harmadik részének. Annak az országnak a fővárosa, amely a híradásokban többnyire az ajatollah és a nómenklatúrájának fenyegető üzeneteivel, urándúsítással és az elnyomó síita rezsim ellen harcolók kivégzéseivel szerepel.
A szélsőségesen fundamentalista ország előszeretetettel szít fel más országokban mélyen meghúzódó konfliktusokat vallási meggyőződéséből kifolyólag, elég csak a jelenlegi is zajló jemeni polgárháború példájára tekinteni. Irán azonban nem csak a Jement és környező országokat tartja folyamatos terrorban, hanem évtizedek óta háborúban áll a saját népe ellen, mint ahogy annak Ali Soozandeh filmje, a Teheráni tabuk is tanúbizonyságát adja.
(tovább…)Szerintem már mindannyian nagyon várjuk a Mass Effect: Legendary Edition megjelenését, hogy végre ismét átélhessük és végigizgulhassuk Shepard parancsnok és társainak nem mindennapi kalandját. A magam részéről úgy voltam vele, hogy míg várok a felújított változatra, addig felelevenítem kicsit emlékeimet a sorozat legutolsó részével kapcsolatosan. Ez ugyebár a közel 4 éves Andromeda, melynek megjelenéskori kálváriájáról szerintem minden gamer hallott már és nincs Mass Effect rajongó, aki ne esett volna mély depresszióba a 2017 márciusi állapotok láttán. Na de mi a helyzet most, a javítások után és ennyi év távlatából, amikor már nem fájnak annyira a sebek? Alább megírom nektek.
(tovább…)Egyszer minden jónak vége szakad, és ez erre a cikksorozatra is igaz. Sok jó animét végigjártunk közösen, amelyek nagyban meghatározták a fiatalkorunkat és a műfajhoz való kötődésünket. A finálé előtt összeszedtem pár olyan művet, amelyek nem kaptak saját cikket, de nem mehetünk el mellettük szó nélkül. Íme, pár említésre méltó darab, melyekre mind jó szívvel emlékezünk.
(tovább…)Szinte minden gyereknek van egy olyan időszaka, amikor űrhajós vagy felfedező akar lenni. Esetleg akár egyszerre mindkettő. Ennek alapja a bennünk lévő természetes kíváncsiság, ami által új és izgalmas dolgokat akarunk megismerni és adott esetben akár birtokba is venni azt. Erre pedig keresve sem találnánk alkalmasabb helyszínt, mint magát a világűrt, ami elvileg ugye végtelen. Ugyanakkor, amíg a tudósok azon dolgoznak, hogy valahogyan eljussunk oda, addig a művészek azon gondolkodnak, hogy milyen lenne ha már egyszer ott lennék. Így született meg a The Expanse avagy magyarul A térség című alkotás.
(tovább…)Mi, filmrajongók mindannyian olyan társra vágyunk, akiknek a mozi nemcsak kikapcsolódás, hanem valódi szenvedély, életérzés és menekülés a világ kegyetlensége elől. Tony Scott és Quentin Tarantino brutális, ám mégis gyönyörű filmklasszikusa, a Tiszta románc ezt a gyermeki fantáziát jeleníti meg. Személyes és szentimentális gondolatok következnek egy moziról, mely sokkal többet mond el a szerelemről, mint elsőre tűnik.
(tovább…)A képregények világa mára egyre nagyobb teret hódít meg, és ezzel párhuzamosan mind több rajongójuk akad. Míg pár éve, évtizede csak az úgynevezett „kockák” olvasták, mostanra nincs olyan, aki legalább az alap karaktereket ne ismerné. Ez a hullám elérte már az ifjúsági irodalmat is, azon belül pedig elsősorban a fiatal lányokat célozta meg a DC Icons – magyarul DC legendák – sorozat. Az eredeti sorozatban Wonder Woman története az első kötet, míg nálunk másodikként, Catwoman után jelent csak meg.
(tovább…)A gondolat, miszerint egyszer vége lehet majd a világnak, számos alkotó képzeletét megmozgatta már és több olyan alkotás is készült, amely ennek egy-egy lehetséges verzióját ábrázolta hol egy földön kívüli fenyegetés (például egy meteorit által vagy egy globális kiterjedésű járvány) kapcsán, vagy valamilyen, a klímaváltozás miatt esetlegesen bekövetkező természeti katasztrófa lévén. Viszont egyes alkotók nem elégedtek meg csak annyival, hogy egyszerűen vége lett a világnak, hanem az a gondolat is elkezdte őket foglalkoztatni, hogy az emberiség, vagy legalábbis annak egy megmaradt része miként reagálna, illetve élne tovább egy ilyen horderejű esemény bekövetkezése után. A téma végül saját külön műfaji besorolást is kapott posztapokaliptikus megnevezéssel, ami a sci-fi egyik oldalágának számít.
(tovább…)