A Flash forgatása közben Dominic Purcell és Wentworth Miller arról cseverésztek, hogy milyen volt a négy évadon át tartó közös munkájuk a kultsorozattá vált Prison Break (A szökés) alatt, és arról, hogy milyen sikeres utóélete van, hisz a mai napig nagyon sokan nézik az újravetítéseket. Ekkor ötlött fel bennük, hogy esetleg folytatni kellene a történetet, majd el is mentek a FOX-hoz, hogy eléjük tárják az ötletüket. A csatorna pedig vevő volt rá.

Ha meg kellene határoznom azt a pontot, hogy mikor lettem igazán „sorozatfüggő”, akkor biztos a Prison Break hazai debütálását jelölném meg. A 2005-ben indult sorozat négy évadot élt meg, mikor is elvarrták az összes szálat és lezárták a sztorit. Sokak véleménye szerint az első évad után csak döglődött, és kár lenne tagadni, a minőség ekkorra érezhetően esett. Személy szerint én végig kitartottam, és nemcsak kitartottam, de nagyon jól is szórakoztam. Annak ellenére, hogy az első évad minőségét nem nagyon sikerült elérniük, könnyű vásár voltam, mert mindig ott ültem az új részeknél. Persze a sorozat lezárása egyáltalán nem tetszett, és a befejezést azóta se tudtam kiheverni. Mondhatnánk örültem a bejelentésnek, miszerint jön a folytatás, de tekintve, hogy a főszereplő meghalt a történet végén, felkiáltottam: „Hogy a francba?”. Hát így! A történet szerint Lincoln Burrows kap egy levelet, mely arra utal, hogy testvére nem halt meg, hanem valahol a Közel-Keleten vesztegel egy börtönben. A régi csapat persze összeverődik, hogy kiderítsék, Michael Scofield valóban életben van-e.

Az első epizód nagyjából nem is szól másról, csak ahogy az lenni szokott, az alapszitu felállításáról. Nem is nagyon tökölnek, az elejétől kezdve úgy éreztem, mintha egy év telt volna el az előző meg a mostani évad között. Az egyik szereplő jön, a másik felbukkan, a szituáció eszkalálódik, és már folynak is az események. Ebből fakadóan aránylag pörgős lett az első rész, pedig lényegében semmi nem történt benne, azon kívül, hogy felvettük a fonalat. Ez azt tekintve érdekes, hogy a készítők szándéka szerint új nézőket akarnak toborozni. Én egyébként már az elejétől fogva azon elmélkedtem, hogy milyen lehet valakinek úgy nézni, hogy nem ismeri az előzményeket: minden bizonnyal érdekes. Az egyértelmű volt, hogy én megint olcsó ribanca leszek a sorozat gyártóinak, mert ahogy bejöttek a „régi ismerősök” és a főcím, már vigyorogtam, mint a vadalma. A fene se emlékszik már teljesen az előző évadokra, főleg úgy, hogy az ember azóta ezer más sorozatot is megnézett, de lényegében úgy néztem az új epizódot, hogy a régiekhez képest nem éreztem semmi változást a megvalósításban.

Az első epizód nagyjából úgy operál, mint a többi rész. Sémára, látványra, történetre, ugyanolyan, mint a régiek voltak. Ez abból a szempontból nagyon jó, hogy akik eddig is szerették a sorozatot, azok nagy valószínűséggel most is imádni fogják. A kérdés az, hogy mi lesz az új nézőkkel. Mondjuk szerintem ismeretlenül sem egy nézhetetlen részt kapunk, attól függetlenül, hogy gyorsan fel kell venni a fonalat a friss nézőnek, hisz tényleg percek alatt építik fel a szituáció minden részletét. Ez mondjuk nem meglepő, hisz az ötödik évad mindössze nyolc epizódot fog tartalmazni. Persze ebből fakadóan vannak szemet szúró logikátlanságok. Imádtam, hogy Lincolnt utcákon keresztül üldözik, de mikor elbújik egy raktárban, akkor lényegében feladják és elhajtanak. Jó, nyilván sorozat, az ilyeneken kár is fent akadni (meg azon, hogy a Flashben vagy lopja a szomszéd városból hozott kész kaját a hős, vagy szupergyorsak a szakácsok is, mindegy). Ami talán nehezebben csúszott le, hogy túl sokszor lett használva a „mutasd meg” helyett a „magyarázd el”. Erre tipikus példa a tök életszerűtlen duma, amit a rész elején megejt a Lincolnt üldöző pali, mielőtt lelépnek, mintha csak fogócskáztak volna. Erre persze még van jelenet, de ezt is annak a számlájára lehet írni, hogy nyolc rész nem ad sok teret a mozgáshoz. Mondjuk azért Jacob lábon lövése után egy normális bérgyilkos vagy mi, adott volna egy fejlövést is, csak megjegyzem. A régi karakterek egyébként még mindig működnek, bár Sarah és Lincoln érzelmi reakciói kicsit lehettek volna erőteljesebbek is. Robert Knepper viszont úgy hozza a világ egyik legmesteribb pszichopata karakterét, mintha egész életében erre készült volna. T-bag visszatérése miatt pedig már megérte leforgatni az új évadot.

Az új Prison Break láthatólag mindent megad, amit az utolsó évadok megadtak anno, de aki egy első évadhoz közeli mennybemenetelt vár, az lehet kicsit csalódni fog. Persze ki kell várni a többi részt, és megnézni merre megy tovább a történet. A szokásos dolgokat megkapjuk most is. Láthatólag meglepő (vagy annak szánt) csavarok, összeesküvés, menekülés és társaik. Hogy ezeken dobnak minőségileg vagy sem, az majd elválik, bár én beérem azzal is, ha kapunk egy agykikapcsolós szórakozást. Ja, meg persze szökést. Az is lesz.