Neal Stephenson 1992-es regénye, a Snow Crash sok kritikus szerint igazi sci-fi, azon belül pedig cyberpunk remekmű. A könyv egyediségét jellemzi, hogy sokan inkább a cyberpunk műfaj paródiájaként tartják számon. A korábbi, 2006-os magyar kiadás után idén, 2020-ban a Fumax jóvoltából újra a könyvesboltok polcaira került a kötet.

Történetünk valamikor a közeljövőben játszódik, a mai Egyesült Államok területén. Viszont a világ egyáltalán nem olyan többé, mint amilyennek a jelenben ismerjük. Az országok szerepét átvették a franchise-rendszerben működő kis közösségek, ahogy szinte minden mást is a profit-és információéhes céges működés ural. Ebben a furcsa szellemben például

a Kongresszusi Könyvtár összeolvadt a CIA-vel, a maffia pedig pizza házhozszállításra nyergelt át.

Nekik dolgozó pizzafutár főszereplőnk, Hiro is. Hiro igazi cyberpunk polihisztor: a történet elején pizzafutár, de emellett a szamurájkard képzett mestere is, és nem mellesleg a programozáshoz is ért. Ez a tudása hasznos is, lesz, mikor a mellé szegődő Y.T. nevű futár lánnyal a Snow Crash nevű új drog nyomába erednek. A nyomozás során egyre érdekesebb kérdések merülnek fel az emberiség történetével, a nyelv és a programozás közti párhuzammal, valamint a sumérokkal és a Bibliával kapcsolatban. 

Mint a fentiekből is kitűnik, a Snow Crash világa egyfelől nagyon fantáziadús és egyedülálló, másfelől igen kaotikus. Ez a nehezen kiismerhető, szeszélyes világ szerencsére sokszor jó hasznára van a cselekménynek.

Önmagában a történések iramára sem nagyon lehet panasz, de a meglévő izgalmakat az őrült sci-fi háttér csak fokozza.

Ezen felül pedig még bizonyos szempontból humorforrást is biztosít, Stephenson nem fél már-már a paródiába hajló módon eljátszadozni saját ötleteivel. 

Viszont sajnos a rengeteg ötlethez köthető a regény egyetlen fontos negatívuma, a széttöredezettség. Sok a remek gondolat, az író fantáziája szárnyal, de ez a szárnyalás kissé túl zabolátlan. Az önmagukban jól működő kis gegek, multikat vagy államokat (van különbség?) érő kis fricskaként egyszerre szórakoztatóak és elgondolkodtatóak, de Stephenson nem tudja köztük megteremteni azt a kohéziót, amivel egy nagy, komplex, átélhető és hihető világgá állnának össze. Persze a Snow Crash világa maga is ilyen széttöredezett, szóval az is elképzelhető, hogy a szerző ezt akarta érzékeltetni világának kissé hiányos felépítésén keresztül is.

A fent említett hiányosságokért a könyv szellemi gazdagsága kárpótolhat.

Kiváló gondolatébresztő művel van dolgunk sok szempontból.

Az államok és multik szerepén kívül érdekes adalékokat ad az emberek és a média kapcsolatával, az információéhség társadalomra gyakorolt hatásával, a hit fontosságával, a digitális világ és a valós élet viszonyával és még sok más érdekes témával kapcsolatban is. Kicsit azért sajnálatos, hogy igazi nagy tanulságot nem tud levonni, inkább csak felveti a kérdéseket, mint megválaszolja őket. 

A Snow Crash egy párját ritkítóan egyedi és fantáziadús olvasmányélmény. Nem hibátlan, és nekünk talán kevésbé tűnik újítónak, mint megjelenése idején. Mindezzel együtt a benne megjelenő gondolatok máig érdekesek és fontosak, valamint a felvetett problémái is aktuálisak. Nem utolsó sorban pedig szórakozásként is jól megállja a helyét, ezért a kisebb hiányosságai ellenére kár lenne kihagyni.

Ha felkeltettem az érdeklődéseteket Stephenson cyberpunk világa iránt, itt tudjátok beszerezni a könyvet.

Szeretnénk jobban megismerni olvasóinkat, ezért kérünk Titeket, hogy az alábbi kérdőívre adott válaszaitokkal segítsétek további munkánkat. A kitöltés névtelenül zajlik és mindössze néhány percet vesz igénybe. Köszönjük, hogy időt szánsz rá!