Steven Spielberg: ezt a nevet valószínűleg azok is jól ismerik, akik nem követik túl nagy figyelemmel a filmművészetet. Spielberg mára popkulturális ikon lett, aki egyet jelent a minőségi tömegszórakoztatással és a klasszikus hollywoodi történetmesélés csúcsával. De vajon mi mozgat igazából egy ilyen korszakalkotó géniuszt? Az HBO új dokumentumfilmje éppen ezt igyekszik megválaszolni miközben átfogó képet nyújt a kamera nagy mágusának pályájáról.
Felvétel…és tessék!

Mindenki, aki számít
Susan Lucy alkotása természetesen nem az első összefoglaló mű Steven Spielberg munkásságáról. A filmes irodalom olvasói számára nem lehet ismeretlen John Baxter életrajzi könyve, mely a talán a legátfogóbb összefoglaló munka a rendező pályafutásáról. Az új dokumentumfilm viszont a Spielberggel készített riportokon túl pályatársak és kollégák bevonásával is igyekszik feltérképezni a zseniális direktor tehetségét (a filmhez 30 órányi interjút használtak fel, 80 alany megszólaltatásával). A nyilatkozó munkatársak közt találjuk George Lucast; Martin Scorseset; Zsigmond Vilmost, a magyar származású operatőrt; John Williamset,Spielberg állandó zeneszerzőjét; Tom Hankset; Brian De Palmát, és még sokan másokat. A film valódi különlegességét viszont az adja, hogy bulváreszközök nélkül avatja be nézőit olyan személyes titkokba, melyek döntően kihatottak Spielberg életére és művészetére. Megtudhatjuk, hogyan inspirálta a kicsi Stevent az Arábiai Lawrence megtekintése, hogyan csapódott le filmjeiben szülei válása, és hogyan dolgozta fel saját identitásának válságát a Schindler listájában.

Csak semmi nyalizás
A dokumentumfilm egyik legnagyobb erénye, hogy bár abszolút tisztelettel adózik Spielberg tehetségének, meglehetősen bátor hangnemet üt meg akkor is, amikor esetleges kritikákat fogalmaz meg a rendezőúrral szemben. Az egyik ilyen sarokpont Spielberg sokat emlegetett patetikussága és szentimentalizmusa, mely ugyanakkor a direktor megkerülhetetlen védjegye is. A készítők nem mennek el szó nélkül Spielberg esetleges bukásai (Meztelenek és bolondok) mellett sem – ezeknek bemutatása nélkül a dokumentumfilm öncélú nyalizásba menne át. Érdekfeszítő látni azt is, miként fejlődött és finomodott Spielberg művészete a hosszú évek során, a kezdeti amatőr filmektől kezdve az igazi közönségsikerekig. Bár a jó pap holtig tanul, Spielberg még a legkorábbi munkáiban is felmutat valami olyat, ami egyértelmű jele ösztönös tehetségének, és annak, hogy neki „a film az anyanyelve”. Egy olyan gyermek anyanyelve, aki hadilábon állt az emberi kapcsolatokkal és csak a kamerák mögött érezte magát igazán magabiztosnak.

Ember a kamera mögött
Minden alkotásban ott bújik az alkotó személyes története, és Spielbergre ez különösképpen igaz. Érzékenységét a dokumentumfilm ízlésesen és (a rá jellemző) túlzott érzelgősség nélkül tárja fel. Döbbenetes látni, mennyire megviselte például a direktor idegeit a Schindler listájának forgatása (miközben a Jurassic Park vágását felügyelte). Egyéniségéből adódóan igazi gyöngyszemnek számít, amikor látjuk miként instruálta művei gyerekszínészeit. Mintha Spielberg filmjei által is gondosan őrizte volna magában a gyermeket, amit talán legjobban az E.T. A földönkívüliben láthatunk.
Az alkotás többé kevésbé lineárisan halad végig a Spielberg életművön, de nem ragad el annál, hogy kronologikusan elemezze egy-egy mű keletkezését. Az alkotók ráadásul jó érzékkel találják el azt az időt, amit az egyes darabok bemutatására szánnak. A legnagyobb klasszikusok mellett így alkalom nyílik ismertetni a kevésbé híres, vagy egyenesen félreismert rendezéseket is, mint amilyen például a München című film. Ehhez mérten arányosan, az utóbbi idők kevésbé sikerült produkcióira (Lincoln, Kémek hídja, BFG) irányul a legkevesebb figyelem.

Spielberg, mi így szeretünk!
Spielberg tehát minden hibája ellenére is a popkultúra meghatározó alakja lett. Nem csupán ügyes iparos, hanem igazi őstehetség, aki talán túlságosan is ki akarja szolgálni potenciális közönségét. Néha túl szentimentális, túl patetikus, túl idealista és túl gyermeki, de senki nem tud nála jobban a nézők érzelmeire hatni. Legyen szó gyilkos cápáról, Indiana Jonesról, dinókról vagy a Holokauszt borzalmairól, talán éppen esendősége miatt is szeretjük annyira ezt az elképesztő géniuszt, és talán nem véletlen, hogy szinte minden ifjú filmrajongó az ő nevét tanulja meg először a rendezők közül.
A mozi bizony olyan művészeti ág, amely nagyon sok ember életét képes más mederbe terelni: eltéríteni, de akár meg is menteni. A Schindler listájában szerepel egy idézet a Talmudból: „aki egy lelket megment, az egész világot menti meg.” Lehetséges, hogy Spielberg is egyike azon alkotóknak, akik művészetükkel emberek milliónak életét „mentik meg”, és hozzájárulnak ahhoz, hogy világunk egy élhetőbb hely legyen.

Köszönjük Steven!

A film megtekinthető az HBO GO-n.