Edgar Wright kevéssé ismert, ám kultikus trilógiájának második darabja, a Vaskabátok, műfajjátékaival, intertextuális utalásaival és egyedi humorával belopja magát a néző szívébe. Csúcsra járatja a Világvégében megtapasztalt kísérteties kisvárosi miliőt és még el is gondolkoztat mély témáival, melyek ott rejtőznek a vaníliás cornetto csokimázas tölcsérében.

A Vaskabátok számos műfajt idéz meg és figuráz ki. Ott van például az akciófilm, melyet tökéletesen kielégít a rendőr-sztori lövöldözéseivel, a nagy leszámolás előtti fölfegyverkezéssel vagy autós üldözéseivel. Ugyanakkor a Vaskabátok a műfaj paródiájának is tekinthető, ugyanis autós üldözéseit gyorsmontázzsal teszi túlontúl röviddé, fegyverek helyett a notesz kerül elő több alkalommal, valamint az akciójelenetek „menő” faktorát gyakran a bürokrácia hétköznapisága ellenpontozza. Nagyon erős a filmben a thriller és giallo szál is, a sorozatgyilkos brutális módon szedi áldozatait, de ez is groteszk humorba csap át túlzásaival. A Vaskabátok, ezek mellett még vígjátékként is értelmezhető, hisz a két főhős, Nicholas és Danny barátságáról is szól, úgynevezett buddy-movie-ként.

A film utalásokkal van megtűzdelve, ám, a Világvégével ellentétben, nem csupán a sorozat többi darabját idézi meg, hanem konkrétan behív „külsős” filmeket is. Andy és Nicholas akciófilmeket néznek egyik este, méghozzá a Point Breaket és a Bad Boys II-t. Mindkét film, mintegy szó szerinti idézetként jelenik meg a Vaskabátokban, de át is értelmezi őket később. A Bad Boys II újra megjelenik, amikor Nicholas visszatér a kisvárosba és Wright a Michael Bay által előszeretettel alkalmazott alsó kameraállásból és a szereplők körül mozgó géppel filmezi őt és Dannyt. A Point Break a Vaskabátok csúcsjeleneténél jön be újra, amikor Danny képtelen lelőni apját és ezért a levegőbe üríti tárát, megismételve az idézett film jelenetét, amikor Keanu Reeves teszi ugyanezt. Ezekkel az utalásokkal Wright a fönt említett két akciófilm mellé helyezi sajátját, miközben ellentétbe is állítja azokkal, eszközeiket és cselekményelemeiket tréfa tárgyává téve.

A Vaskabátokra is jellemző a Világvégében említett rímelő ritmikusság. Poénok ismétlődnek, melyek ritmizálják a filmet és egymásra utalnak. Ilyen például a folyton visszatérő hattyú vagy a félreértésre épülő poénok. Például a film elején, amikor Nicholas a maszkot viselő helyszínelők között nem ismeri meg barátnőjét. Ez egyszerre remek vizuális komédia, de mélyebb jelentése is van: bemutatja, hogy Nicholas munkamániájában mennyire elidegenedett az emberektől és köztük barátnőjétől is.

A Vaskabátok helyszíne a Világvégéhez hasonló kísérteties, kisvárosi miliő. A látszólag békés faluban sorra történnek a különösebbnél különösebb balesetek, melyek eléggé egyértelműen gyilkosságok, csak a helybéliek ezt nem hajlandóak elismerni. Akárcsak a Világvégében, itt is fontos a fönntartott látszat, hogy valójában nincsen semmi gond, valamint a fura falusiak, akik között főhősünk csak kívülálló lehet. Ehhez kapcsolódik a film fő témája is: a rend kontra szabadság. A falu vezetői erőszakkal akarják fönntartani a látszat-rendet és a békét, ezzel mindenki szabadságát korlátozva. Wright, akárcsak a Világvégében, a szabadság mellett teszi le a voksot.

A Haláli hullák hajnalával párhuzamban (mely következő cikkünk témája lesz), fontos eleme a Vaskabátoknak a barátság. Danny és Nicholas kezdetben nem jönnek ki jól, de ahogy azt egy jó buddy-movie-ban illik, barátságuk végül mindennél fontosabbá válik, együtt szembeszállnak a zsarnok renddel és Danny apjával is.

Edgar Wright filmjében továbbviszi a Haláli hullák hajnala témáit, újabb műfajokat próbál ki, egyedi humorával és kreatív vizuális megoldásaival tűnik ki az akcióvígjátékok tömegéből. Miközben pedig hatásos akcióval, groteszk humorral és kiváló szövegekkel szórakoztat, el is gondolkoztat azon, hogy vajon a tökéletesség megér-e annyit, hogy föláldozzuk érte szabadságunkat és a barátunkat. Mindenkinek ajánlom a filmet, mert egyedi élmény.