Világvége made in China – A háromtest-probléma könyvkritika
A háromtest-problémáról két évvel ezelőttig úgy tudtam, csak egy matematikai fogalom. Ennek akkor lett vége, amikor békés internetes kalandozásaim közben szembe találtam magam egy cikkel, amely a világ végét hirdette. A cikk Cixin Liuról mesélt, aki szörnyű sorsot tárt a földönkívüli civilizáció megjelenése után áhítozó emberiség elé. Az univerzum nem üres, de talán jobb, ha mi mégis úgy hisszük – írta a cikk. Az alaptézis Liu trilógiájának második kötetére hivatkozott, melyben az emberiség mindaddig ismeretlen fenyegetéssel néz szembe.
Mivel minden trilógia indul valahonnan, rögtön megszereztem az első részt, A háromtest-problémát, akkor még angolul. Nem tagadom, hat év műszaki egyetem és rengeteg fizika kredit után kifejezetten közel áll hozzám a hard sci-fi műfaja, Cixin Liu regénye nagyon nagy hatással volt rám már akkor is. Most Pék Zoltán fordításában olvastam másodszor. Pék Zoltán nevéhez rengeteg kiváló fordítás köthető, A háromtest-problémá-val is remek munkát végzett. A magyar fordítás rengeteget adott a könyv élvezeti értékéhez és az érthetőséghez.
Liu 1963-ban született, maga is lelkes sci-fi rajongó, mérnök, jelenleg fő állású író. A háromtest-probléma a negyedik regénye, azonban az első, amely Ken Liu angol fordításának hála sikeresen be tudott törni a külföldi piacokra és minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nemzetközi sci-fi olvasóközönség figyelmét a kínai irodalom felé fordította.
Forradalomból a világűrbe
A regény erősen merít Liu gyermekkorából és a huszadik századi Kína történelmének egy igen érdekes és kegyetlen időszakának felvázolásával indul. A történet főhőse, Ye Wenjie fiatalon politikailag kitaszítottá válik tudós apja nézetei miatt, ami az 1960-as évek Kínájában a Kulturális Forradalomban igen nehéz életút felé tereli a tehetséges kutatónőt. Ye száműzetése átkalauzol bennünket a forradalmi identitástól fűtött éveken. Az okos, talpraesett, fizikusként is kiemelkedő képességű nő munkatáborokban fát vág és parancsra pusztítja környezetét. Szerencséjének köszönheti csak, hogy jóakarói tehetsége révén meg tudják menteni. Sorsa akkor vesz igazi fordulatot, amikor megérkezik Kína egyik legtitkosabb projektjének szívébe: a Vörös Part bázisra.
A huszadik század második felének ideológiái egymással versenyezve próbálták a föld után a kozmoszt is meghódítani. Egymást érték az űrprogramok és törekvések, hogy a világűrben idegen életre lelhessenek. Ye Wenjie lassan felfedezi a Vörös Part titkos létesítményének igazi értelmét, mindeközben világa és az emberiségbe vetett hite körülötte darabokra hullik. Ahogy rájön, hogy a humán civilizáció képtelen saját maga fenntartására és megmentésére, hirtelen döntésre szánja el magát, amely az egész emberiség sorsát meghatározza majd.
A valódi háromtest-probléma
A regényben a múlt mellett a jelen Kínája is megjelenik. Ye-hez hasonló kvalitású híres tudósok menekülnek a halálba egy ismeretlen fenyegetés elől. A rejtély nemzetközi figyelmet kap és leleplezéséhez egy nanotechnológiával foglalkozó kutató, Wang Miao segítségét kérik a hatóságok. Wang és rendőrtársa, a folyamatosan dohányzó és igen karakteres Da Shi igyekeznek felgöngyölíteni, mi áll a tudósok halála mögött. A szálakat követve egy titokzatos, virtuális világban játszódó játékhoz jutnak, amely a háromtest nevet viseli.
Wang szemszögén keresztül párhuzamosan végig kísérhetjük a háromtest világának fejlődését. A tudós hamar kiismeri a játék lényegét, melyben a folyamatosan küzdő, elbukó majd újra feltámadó trisolarisi civilizáció sorsát látjuk. A Trisolaris és a Föld sorsa mélyen egybefonódik, az emberiséghez pedig elérkezik a mindeddig sosem látott, láthatatlan külső fenyegetés, amely a történelemben először együttes cselekvésre kényszeríti a földi civilizációt.
Liu világát áthatja a tudomány szeretete. A történetmeséléshez sokkal inkább matematikaórán hallott neveket és képleteket használ, mintsem mély érzelmi konfliktusokat, vagy dagályos leírásokat. A cselekmény gyors, több szálon futó, az olvasás során a karaktereket már kevésbé ismerjük meg, azonban ahogy Liu is írja utószavában: a valóság dilemmái ottmaradnak a sorok között. Mihez kezd a mindeddig pár nélküli emberiség az univerzumban, amikor megjelenik a másik? Hogyan képesek az egyes országok felülemelkedni saját érdekeiken és a közös érdeket nézni? Hogyan változtatja meg a mindennapjainkat, ha egyszercsak megtudjuk, hogy nem vagyunk egyedül a világban?
Liu regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ, A háromtest-probléma pedig egy kiváló felütés egy nagy volumenű trilógiához.
Mit gondol a mérnök?
A háromtest-probléma végig hitelesen építi fel a tudományt és a fikció segítségével jelenleg elérhetetlen technológiai magaslatokba vezetve a fejlődést. Ugyanakkor nem feledkezik meg a problémáról, hogy egy civilizáció magasabb tudományos fejlettsége nem feltétlenül jár magasabb erkölcsi érzékenységgel is. A regény olvasása során jogos lehet a kérdés, hogy mennyire érthető és élvezhető egy tudományos elemekkel ennyire átitatott történet? A hard sci-fi műfaja sokak számára ijesztő lehet, hiszen megfelelő magyarázat nélkül a legjobban megírt történet is összeroppanhat.
A szerző rengeteg tudományos kifejezést és fizikai törvényt használ. Az alapvető fizikai jelenségek és alkalmazások számomra sem voltak ismeretlenek, de voltak olyan fejezetek, ahol bőszen jegyzeteltem, hogy milyen fogalmaknak kell mélyebben utánanéznem. Liu világa azonban ahelyett, hogy elbizonytalanított volna, inkább kíváncsivá tett a tudomány olyan területei felé, amiket eddig nem ismertem.
Cixin Liu könyvét bátran ajánlom minden sci-fi rajongónak, aki a zsáner egy komolyabb oldalát szeretné megismerni. Valamint azoknak a volt diákoknak, akik kíváncsiak rá, milyen csodálatos történetek rejtőzhetnek a fizikaórákon látott, vagy nem látott képletek mélyén.