Idén ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének 155. évfordulóját. Fő művének, az Egri csillagoknak öt esztendeje jelent meg török nyelvű kiadása, amelyet már addig is majd’ két tucat nyelvre fordítottak le.
Örök idők kötelező olvasmánya, a 2005-ös Nagy Könyv című, minden fronton futtatott felmérés és játék abszolút győztese; az a hazai irodalmi mű, amelynek sztoriját Manci nénitől Pistikéig mindenki össze tudja foglalni pár mondatban. Miben rejlik e kultikus státuszú regény töretlen sikere, illetve mitől hasonlóan működőképes és kortalan a belőle készült – szintén nagy sikerű 1968-as klasszikus filmfeldolgozás? Egyebek mellett Gárdonyi és Várkonyi Zoltán egyformán korszerű vonásában: képteremtő erejükben keresendő a válasz.
A Netflix kirándulása a Marvel karakterek világába, egy újabb állomáshoz érkezett, ami a Defenders után mindenféle szempontból ugyanazt a kérdést hozza elő az átlag nézőből: Van ennek még értelme? Persze, aki szereti a piás magánnyomozó karakterét, annak a válasz egyértelmű. De tényleg, van ennek még értelme? Enyhén spoileres leszek.
Ha az ember számára fontos dolgokat erővel elveszik tőle, erős késztetést érez, hogy ezt az adósságát lerója a hitelezőinek. A bosszú létjogosultsága mindig megosztó lesz az emberek szemében, kérdés, hogy képesek vagyunk-e átérezni az elárult embertársunk valódi érzéseit. Alexandre Dumas francia író regénye, a Monte Cristo grófja 1846-ban jelent meg és ezalatt a 172 év alatt rengeteg feldolgozást kapott. 2005-ben Mahiro Maeda rendező animés formát adott a műnek, hogy a modern kori generációval is megismertethesse ezt a komplex történetet.
Alex Garland neve talán nem cseng olyan ismerősen, mint más rendezőké. De ha megemlítjük, hogy olyan filmek forgatókönyvén dolgozott, mint a 28 nappal később és a Napfény, valamint ő rendezte az utóbbi évek egyik legjobb sci-fijét, az Ex Machinát, akkor rögtön más megvilágításba kerül. Így nem véletlen, hogy sokan felkapták a fejüket a hír hallatán, hogy Garland fogja adaptálni Jeff VanderMeer Déli Végek-trilógiájának első kötetét. Lássuk hát, hogy az Annihilation fel tudott-e nőni a rendező előző munkái és a regény által támasztott elvárásoknak!
Bár nemrég volt egy Rainbow Six Siege cikk, ennek ellenére, vagy talán pont ezért jól bevágódik ide ez a kis friss szösszenet. Ugyanis végre elérhető a már jó ideje híresztelt Outbreak, ami április 3-ig marad így a játékosok számára. Nézzük is mit lehet csinálni ebben a játékmódban!
Értekezésünk tárgya Sam Mendes első önálló rendezése, ami máig kikezdhetetlen kultuszfilm, holott a színházi direktorként induló brit alkotó egyebek mellett James Bond megújulásából is alaposan kivette a részét, valamint a gengszterek hőskorának is hatásos krónikása volt. 18 éve mutatták be hazánkban Oscar-esőt hozó Amerikai szépség című filmjét, mely ha mai, hipergyors korunkban készül, és róla okostelefonokra „komponált” ajánlót, kedvcsinálót kéne írnunk, az szerzőnk és egyben a sorozat gazdájának olvasatában így festene.
Az amerikai bemutató után már a Netflixen is elérhetővé vált az Annihilation, mely Jeff VanderMeer díjnyertes Déli Végek-trilógiájának első kötetét dolgozza fel. A sorozat nyitánya egy katasztrófa sújtotta térségbe küldött expedíció történetét mutatja be, ahol a tudósok olyasmivel találkoznak, amire a legvadabb álmaikban sem gondoltak volna.
Sokatmondó előhangot és végül megosztó visszhangot kapott Francis Lawrence új filmje, amiben végre a nagy Jennifer Lawrence-vetkőzés is megtörténik. A színésznő munkásságát bemutató sorozatunk ezennel el is ért a csúcspontjára. Figyelem! A kritika spoilereket tartalmaz, így ha még nem láttad a filmet, jól gondold át, hogy elolvasod-e.
Az irodalomnak és a filmnek vannak bizonyos toposzai, amelyekről – ha írni vagy forgatni akarunk – mindig felmerül a kérdés: miként tudnánk újat mondani egy olyan történetben, amelyet előttünk már legalább százszor elmeséltek? Greta Gerwig első filmjében erre tesz kísérletet; sikeresen, de anélkül, hogy megadná a kérdésre az egyértelmű és örök érvényű választ.
A kommunizmus világszerte 100 millió ember halálát követelte, noha a földi paradicsom víziójával kecsegtette híveit. Mégis mai napig keveset tudunk ezekről a bűnökről, ráadásul legtöbb esetben a tettesek sem nyerték el méltó büntetésüket. Nagy felelősség hárul tehát a témával foglalkozó történészekre és filmesekre, hisz a hiteles ábrázolás bár felkorbácsolhatja az érzelmeket, mégis az őszinte szembenézés tehet leginkább rendet a fejekben.
Szász Attila filmje pedig pontosan erre vállalkozik.
